A kutyák ősei már az őskőkorszakban, azaz a paleolitikumban az emberek mellé csapódtak. A legelső letelepedett és földet művelő emberek mellett is ott voltak, akiket az ember már akkor az igényei szerint alakított. A kutyák végigkísérik a homo sapiens sapiens, azaz a mai ember történelmét, és az emberrel együtt fejlődtek, alakultak. Talán pont emiatt nincs még egy faj, aki ennyire hasonulna és függne az emberiségtől, mint a kutya. Az emberiség ezt a fajt használta teherhúzásra, csordaőrzésre, húsállatként és társállatként is.
A kutya gondolkodás nélkül veti magát a gazdája után, ragaszkodik hozzá, és a gazda halála után gyászolja őt. Csodálatos személyiségek, szeretetigényesek és játékosak. Minden faj egyedei, szuverén egyén, de a kutyák személyisége pont a velük való közvetlen kapcsolat miatt sokkal jobban megmutatkozik. Pont emiatt állok olykor értetlenül és dühösen, amikor kutya vagy más fajú élőlény kínzásáról, bántalmazásáról vagy meggyilkolásáról hallok, olvasok. Hozzám hasonlóan jó pár ember szintén nem tud napi rendre térni egyes fajtársuaink brutális viselkedése felett, így 2014. június 21-én Budapesten megrendezésre került egy demonstráció a kutyákért, illetve minden, az emberek által használt és bántalmazott élőlényért.
A demonstráción a kutyák lettek kiemelve, mert a gazdátlan ebek problémája igen súlyos mind Magyarországon, mind a világ többi országában. Mivel az ember szelídítette meg és formálta a kutyát, ezért az ember felelőssége az egyedszám kezelhető mértékének fenntartása, eltartása és ellátása.
Sajnos napjainkban nálunk is a legegyszerűbb megoldásnak az agyonverést, kivéreztetést, éheztetést és agyonlövést tartják. A gyepmesteri telepeken alig 1-2 négyzetméteres ketrecekben senyvednek a lelkileg és testileg megtört állatok. A 14 napos karanténidő után a kutyák nagy része a sintér- vagy más néven gyepmesteri telepeken elaltatásra, gyakorlatilag kivégzésre kerül.
Becslések szerint évente(!) kb. 100 000 kutyát végeznek ki csak Magyarországon, de ez a szám sokkal magasabb is lehet, hiszen nem tudhatjuk, hogy a zsákfalvakban hány, az emberi felelőtlenség miatt született szaporulatot ölnek meg hidegvérrel.
Emellett nagy problémát jelentenek az úgynevezett szaporítók is, akik nyerészkedésből a kifulladásig elletik a nőstény kutyákat, majd miután az ebek kiöregedtek, jobb esetben kirakják őket a semmi közepébe legyengülten meghalni, rosszabb esetben agyonverik. A szaporítóknál egyszerre több fajtájú kutya is megtalálható és többnyire zsúfolt, koszos helységekben tartják az állatokat. Egy tenyésztőnél leginkább csak egy fajtájú kutya található és a tenyésztőnek célja van az adott fajtával, annak egy bizonyos tulajdonságának továbbnemesítésével. Pénzt és energiát fektet az állataiba és megválogatja, hogy kinek adja el az utódokat. Bár én személy szerint a tenyésztőket se kedvelem.
A megoldás a problémára az ivartalanítás és az örökbefogadás, illetve az ezekkel kapcsolatos informálás. A demonstrációnak pedig pont ez volt a célja, küldetése pedig összefogni a magyar állatvédő (leginkább kutya- és macskamentő) szervezeteket és civil csoportokat, hogy együttes erővel, a személyeskedéseken felülemelkedve az állatok érdekeit szem előtt tartva együttesen lépjenek fel.
Megtudtuk, hogy megírták az úgynevezett Állatvédők 12 pontját, amiben a mai magyar állatvédelmi problémát tárgyalják és készítettek egy megoldó tervezetet. Az egyik cél az államilag finanszírozott gyepmesteri halálgyárak megszüntetése, és a telepek civil szervezetek, emberek általi humánusabb és állatbarátabb üzemeltetése, altatások nélkül.
A rendezvény szervezői kérésére a résztvevők mind fehér felsőben mentek, ugyanis jelképesen a fehér szín szimbolizálta a békét, a tisztaságot és az állatok lelkét. Az esemény rendhagyóan egy falshmobbal kezdődött, amiben feketepólós emberek sétáltak be az üres területre és rogytak össze. Ők a bántalmazott és meggyilkolt állatokat szimbolizálták.
Ezután igen informatív beszédek következtek. Őszintén mondhatom, hogy a legjobb és legfelkészültebb beszédek között voltak, amiket eddig állatvédelmi demonstrációkon hallottam. A beszédek után körbemeneteltünk az Állatkerti körúton és a Kós Károly sétányon, majd visszatérve a Hősök terére egy gyertyagyújtás következett.
Nagyon jól megszervezett és lebonyolított demonstráció volt, minden atrocitástól mentesen. A rendőri biztosítás pont megfelelő volt: se túl kevés, se túl sok rendőr nem volt. Ezúton is köszönet a rendőrségnek és a kivezényelt rendőröknek a munkájukért. Személy szerint fontosnak tartom a megfelelő rendőri megjelenést és biztosítást mert bizony egy demonstráció hangulatára a rendőrök hozzáállása és munkavégzése is igencsak ki tud hatni.
Lelkünk az Állatokért Csoport Facebook oldala itt található.
Az eseményről készült egy hosszabb videó is, amiben a beszédek bővebben hallhatóak. A felvétel itt megtekinthető.