A selyem finom érintése és lágysága mindenkit elbűvöl, azonban a nemes agyag mögött brutális kegyetlenség bújuk meg.

A selyem története

A selyem karrierje a legendák szerint Kr.e. 2640 körül indult, amikor Xi Lingshi kínai császárné forró teájába egy selyemhernyó gubója esett és a hő hatására finom fonalat eresztett a bebábozódott hernyó gubója. Közel 4500 éves iparról van szó, amely során megszámlálhatatlanul sok életet oltottak ki azért, hogy az emberek selyemben pompázhassanak.

A hernyók fejlődése

A selyemhernyó (Bombyx mori) fejlődése 4 szakaszból áll. Pete, hernyó, báb és lepke. Kb. 1300-1600 selyemhernyó pete tesz ki 1 grammot és egy nőivarú lepke kb. 400-600 petét rak le. A peték fejlődéséhez megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú környezetre van szükség, azonban a peték kelési időszaka rövid, kb. 3 nap alatt kelnek ki. A bebábozódásig ötször vedlenek le. Két vedlés közötti időszak egy életkornak számít. Kb. 32 napos koruk körül kezdik el keresni a bebábozódáshoz alkalmas helyet. Ez a természetben egy faág lenne, azonban a selyemhernyó tenyészetekben rácsosan kialakított fakkokat alakítanak ki.

A selyemgubót a hernyók 2-3 nap alatt szövi maga köré a szövőszemölcsén át kibocsájtott selyemszálból. A selyemszál alkotóeleme a fiborin, amit a szericin tart össze.Egy selyemhernyó kb. 400-600 méter hosszú selyemszálat készít maga köré. A hernyók életük 38. napján alakulnak át bábbá és az 56. napon kelnének ki. A gubóból kijutáshoz nedvet választanak ki az állatok, amely a selyemszál feloldódásához vezet.

A selyemszál

Ezek a gubók azonban a selyemipar számára selejtesek lennének, hiszen a selyemszál folytonossága ezáltal megszűnik. Azért, hogy a selyemszál legombolyítható és feldolgozható legyen, ahhoz az állatokat a bebábozódás ideje alatt ölik meg a begubózódást követő 8-10. napon. Ezt az eljárást fojtásnak nevezik, amit forró levegővel való szárítással végeznek el.

A szárítási hőfok és időtartam befolyásolja a későbbi selyemszál minőségét. A legombolyításhoz, amelyet gépek végeznek, a gubókat 90 fokos vízben főzik meg. A főzés során a szericin réteg megpuhul, amitől a gubó szála lefejthető. 

Mivel a selyemszálak nem elég erősek, ezért 3-8 gubó szálát egy fonallá egyesítik, amit grège-nek hívnak. 1 kg gubóból - kb. 3000 bebábozódott hernyó -  kb. 250 gramm szál nyerhető. 8-10 óra alatt 300 gramm grège fejthető le. A selyemszálakról szappanoldaltban oldják le a szericin réteget, vagyis hámtalanítják. A hámtalanítás tömegvesztéssel jár, így fémsós oldattal növelik vissza a selyemszálak súlyát. A grège összecérnázásával állítják elő az iparban használt selyemfonalat.

A selyem felhasználási területei

A hernyóselymet a ruhaipar mellett a textil- és kozmetikaipar is használja. A selyemruhák és kendők mellett gyakori a felhasználása az ágynemű gyártásban, ahol huzatot vagy paplantöltet készítenek az anyagból. A paplantöltetek a fonalkészítésre nem alkalmas, fellazított gubók kellő méretre történő szétterítésével és több réteg egymásra fektetésével készítik. A festett selyemsálhoz, a  selyemfüggönyhöz, illetve a perzsaszőnyegek készítéséhez is használják a selymet. A kozmetikaiparban elég elterjedtek a selyemproteines tusfürdők, testápolók, krémek és egyes dekorkozmetikai termékek. Ez esetben is - mivel a selyemszál maga protein0, azaz fehérje tartalmú - a hibás, le nem göngyölíthető gubókat használják fel. Tehát ebben az esetben is ha valaki selyemproteint tartalmazó terméket vásárol, akkor ezt a kegyetlen ipart támogatja.

Egy indiai férfi azt állítja, hogy feltalálta az Ahimsa selyemgyártást, tehát olyan technológiával dolgozik, amely során nem ölik meg a bebábozódott hernyókat. Kérdés viszont, hogy a begubózódás melyik időszakában kezdik lefejteni a selyemszálakat, az állatok melyik fejlődési fázisukban vannak, illetve a gubójából kirakott állatokkal mi történik ezután.

Kövess a közösségi médiában is!

Ha tetszett a cikk, akkor oszd meg ismerőseiddel is!