A legtöbb ember szereti a kedves a történeteket, a boldog befejezést, a cukorszirupos maszlagot és a homokban nem hallható és nem látható eseményeket. Szeretjük magunknak megteremteni a hamis illúziót ha az általunk, emberek által létrehozott körülményekről van. Hazudunk magunknak és hazudunk társainknak, amiben nagy segítségünkre van a szintén hazug színes-mázas reklámszakma. A reklámok a mi megváltóink, hiszen képileg és hangilag is igazolnak minket, hogy egy irreális világban élünk és nincs semmi felelősségünk a környezetkárosítással és az élőlények millióinak megnyomorításával kapcsolatban.

Pedig azt kell mondjam, hogy van. Keresletet generáló fogyasztóként igen jelentékeny részünk van abban, hogy ki és milyen mértékben végez pusztítást a környezetben. Felesleges tagadnunk, hiszen a mi "nyugati" életmódunkkal vegánként is jelentős mértékben szennyezzük a környezetet, azonban sokkalta kisebb az ökológiai lábnyomunk, mint egy vegetáriánusnak vagy vegyes táplálkozásúnak, aki az erőforrásokat többszörösen használja ki. Fogyasztóként a megvásárolt termékekkel minden egyes alkalommal voksot teszünk, hogy egy véres, trágyalével szennyezett környezetet támogatunk vagy pedig egy még határon lévő, de fenntartható életmódot folytatunk.

Azt vállalom, hogy jóval nagyobb az energiafelhasználásom és az ökológiai lábnyomom, mint amennyi nekem jutna ha minden egyes embernek ki lenne egyenlően parcellázva a neki szánt létfenntartásra kapott terület. Nincs mese, az van, hogy jóval nagyobb az ökológiai lábnyomunk, mint amekkora szárazföld van a bolygónkon. Érdemes ennek utána olvasni és még idejében változtatni. Ha mindenki a fenntartható energia felhasználásra és fogyasztásra törekszik, akkor megmenthetjük a bolygónkat és a rajta élő élőlényeket.

Fontos, viszont igencsak elhanyagolt tény, hogy a nagyüzemi állattartás óriási mértékben pusztítja a környezetet és a melléktermékei, mint az élővizekbe beszivárgó trágyalevek, vagy meg nem semmisített holttestmaradványok, a hús-, tej- és tojás ipar által használt vegyszerek, antibiotikumok mind-mind óriási mértékben szennyezik a flórát és a faunát. Ha elvonatkoztatunk az etikai nézőponttól és csak szigorúan környezetvédelmi és fenntartható mezőgazdasági szempontból vizsgáljuk a tényeket, akkor is arra jutunk, hogy a nagyüzemi állattartás hosszútávon nem fenntartható.

Édesvízkészletünk 70%-a megy el a nagyüzemi állattartásra. Ez több, mint pazarló luxus, hiszen hús nélkül tudunk élni, de tiszta víz nélkül nem. Az édesvízkészletek pedig végesek.

Kövess a közösségi médiában is!

Ha tetszett a cikk, akkor oszd meg ismerőseiddel is!