A napokban zajlott le a 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál, ahol az előadásokon állatszámokkal is felléptek a cirkuszosok. Korábban itt már írtam arról, hogy mi a probléma a cirkuszi állathasználattal, azonban most a magyar állatvédők egy csoportja is hangot adott a cirkuszi állathasználattal kapcsolatos nem tetszésének. Mivel magát a tiltakozást több hírportál is említette, így én arra gondoltam, hogy a szervezőket kérdezem meg a demonstrációról, hogy az ő nézőpontjukból ismerjük meg, hogy mi a probléma a cirkuszi állathasználattal. Remélem így, hogy közvetlenül az érintett emberek véleménye olvasható a média szűrője nélkül és így jobban érthető lesz az állatvédők miértje.

 Miért most volt aktuális ez a demonstráció?

Viki: Egy Nemzetközi Fesztivál keretében most több olyan cirkusz is ellátogatott Budapestre, akik állatos számokkal léptek fel  Fővárosi Nagycirkuszban. Ezért gondoltuk hogy nem mehetünk el szó nélkül a rendezvény mellett.

Henrietta: A Budapesten megrendezésre került  X. Nemzetközi Cirkuszfesztivál alkalmával úgy gondoltam, most nyomatékosabban tudtára adhatjuk a világnak, hogy már Magyarországon is vannak emberek, akik szerint az állatok cirkuszokban történő kihasználása nem helyes.

Ágnes: Henrietta figyelt fel a Nemzetközi Cirkuszfesztiválra, és mint állatvédőnek megdobbant a szíve a szolgasorsban élő állatokért. Viki, majd pedig én is csatlakoztam a szívdobbanáshoz :) És egyre több szív dobbant együtt. Ezután pedig már megállíthatatlanok voltunk.

Melyik szervezet nevéhez köthető a demonstráció megszervezése? Kötődik-e valamilyen érdeke a szervezetnek a cirkuszok lejáratásához?

Viki: Semmilyen szervezet nevéhez nem kapcsolható a 11-i demonstráció, civil megmozdulás volt.

Henrietta: A tüntetés 100%-ban magánszemélyek összefogásával jött létre. Amikor az ötlet megszületett bennem, megkerestem egy bizonyos szervezetet, akikkel régebben már tüntettem hasonló célokért, de sajnos más elfoglaltságok miatt nem állt módjukban bevállalni a mostani tüntetést. Teljesen véletlenszerűen akadtam rá Vikire, aki már régóta szívén viseli a cirkuszi állatok problémáját, és ketten kezdtük el a szervezést. Pár nappal később csatlakozott szintén, mint magánszemély Ágnes, aki sok ötlettel és munkával gazdagította a tüntetés megszületését. A demonstráción több állatvédő szervezet részt vett, de maga a kezdeményezés és a finanszírozás tisztán magánszemélyektől eredt.

Ágnes: Civil kezdeményezés, szervezés és lebonyolítás volt. Viki és Henrietta kezdték a szervezést, a mozgolódást, én ismeretlenül csatlakoztam be és mindenki hozzátette az ötletét, a rendezvény napjáig nem is találkoztam Vikivel és Henriettával. Egy jó ügy hozott minket össze. Ami engem motivált, az az állatok jogainak érvényesítése. Vegán vagyok, és ez természetes, ahogy az is, hogy hazaviszem és meggyógyítom a sérült galambot.

Mi volt a célja a demonstrációnak?

Viki: A célunk az volt, hogy felhívjuk azon emberek figyelmét  – és informáljuk őket –, akik esetleg az állatos cirkuszokat látogatják erőszeretettel, hogy miért ne tegyék ezt. Emellett szerettük volna felhívni a figyelmet az állat nélküli cirkuszokra, ahol csak tehetséges emberek lépnek fel.

Henrietta: Kettős célja volt a demonstrációnak. Szeretnénk ha – más országokhoz hasonlóan – az állatok efféle kihasználása a cirkuszi porondon megszűnne, illetve helyüket művészek: zsonglőrök, bohócok, artisták, akrobaták foglalnák el. A második célja a tüntetésnek az volt, hogy felhívjuk a figyelmet olyan társulatok létezésére, amelyek büszkén állat-mentes cirkuszként utaznak a világban.

Ágnes: Felhívni az emberek figyelmét arra, hogy mi folyik a cirkuszokban az állatokkal, és hogy felnyissuk a szívüket mert ha érzik az állatok szenvedését, szabadság utáni természetes vágyódását, akkor valószínűleg meglátják a cirkuszi állatok szemében a magányt, a fájdalmat és a szomorúságot is. Mert azok az élőlények foglyok, rabságban pedig nem lehetnek boldogok és csak vegetálnak.

Ti akkor most cirkuszellenesek vagytok?

Viki: Szeretném kihangsúlyozni – a demonstráción is kihangsúlyoztam –, hogy mi nem a cirkusz, mint intézmény ellen vagyunk, hanem csak az olyan cirkuszok ellen tiltakozunk, ahol állatokat használnak fel az emberi megélhetés céljából.

Henrietta: Távol áll tőlünk. A demonstráció során nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy verbálisan és vizuálisan is  szemléltessük a csodálatunkat az önkéntes akrobatákat, zsonglőröket, bohócokat, stb. felsorakoztató cirkuszok iránt.

Ágnes: Nem. Határozottan nem. A cirkusz jó dolog akkor, ha olyan művészek mutatják be produkcióikat, akik saját erőből és szorgalomból dolgoznak. Rengeteg tehetséges embert láthatunk.

Megközelítőleg hányan vettek részt a demonstráción? Milyen korosztályok képviseltették magukat?

Viki: Nem nagyon tudtam számolgatni, mert hála az égnek, nem volt rá időm, pörögtek az események :) De úgy értesültem, hogy körülbelül olyan 100-150-en lehettünk. A korosztályt illetően a kicsiktől egészen a nagyokig tiszteletüket tették a tüntetésen és mindenki úgy jött ment és beszélgetett a másik demonstrálóval, mintha ezer éve ismernék egymást. Érezhető volt a levegőben egy hatalmas pozitív energia.

Henrietta: Az esemény annyira izgalmas és csodálatos légkörűre sikeredett, hogy nem igazan volt időnk számolgatni. Én kb. 100-ra saccolnám a tüntetők számát. Kisgyermekektől az idősebb korosztályig mindenki megtalálható volt. A gyerekek nagyon okos és szép posztereket hoztak magukkal.

Ágnes: 150 fő kb. 6 évestől a 75 éves korig. Történetesen a legfiatalabb és a legidősebb embert is ismerem. :) Az átlag életkor kb. 25-45 év között volt és sokan elhozták a kutyusaikat is, akik természetesen teljes értékű családtagok.

Kik voltak azok, akik beszédet tartottak és mi alapján lettek felkérve?

Viki: A beszédet L. György mondta, mivel ő szakavatott több hasonló témában. A neve elismert állatvédelmi berkekben. Emellett Ágnes is mondott beszédet, bár ő inkább szónokolt, ami fantasztikusan sikerült.

Henrietta: Két szószólónk volt: L. György, akit én eddig személyesen nem ismertem. Az itthoni állatvédőktől élő legendaként jutott el hozzám a híre a világ másik csücskébe, ahol eddig éltem. Azóta személyesen is összebarátkoztunk, és megtiszteltetésnek veszem, hogy együtt vettünk részt az első közös tüntetésünkön. A másik szószólónk Ágnes volt, aki önkéntesen vállalta a beszéd megírását és elmondását. Mindkét felszólaló tökételes beszéddel készült fel. Máskor sem választanék senki mást.

Ágnes: Én már a mozgolódás elején terveztem, hogy beszélni fogok. Szerettem volna kivenni a részem a munkából. Mivel a civil életemben sokat beszélek, ezért szinte adta magát, hogy itt is beszélni fogok. Viki, mint főszervező természetesen szónokolt, Györgyöt pedig nem kell bemutatni. Ő az, aki többet tett le az asztalra állatvédelem címen, mint ahány éves vagyok.

Mi a baj azzal, hogy állatok is fellépnek a cirkuszokban?

Viki: Az én meglátásom szerint az a baj főleg, hogy a vadállatokról van szó és ők nem a porondra valók, hanem a természetes élőhelyükre. Ezek az állatok nem jókedvükből állnak fejen, bicikliznek vagy ugranak át tüzes karikákon, hanem mert meg vannak félemlítve. A jobb engedelmesség miatt éheztetik és megfélemlítik, bántalmazzák őket, amit rengeteg rejtett videó is bizonyít. (youtube-on több rejtett kamerás felvétel is látható - ZE) De elég csak szegények szemébe nézni, ott van benne a segélykiáltás.

Henrietta: Egy 2008-as hollandiai felmérés alapján megállapították, hogy még a legnevesebb cirkuszok ellen is folyt már eljárás, miszerint az állatok tartásának minimális feltételeit sem biztosította a társulat. Nem volt például ivóvize, élelme az állatoknak, vagy nem tudták biztosítani, hogy utazás közben az állatok ne legyenek ketrecbe zsúfolva 16-20 órán keresztül. Ahhoz, hogy egy állattal a természetétől igen távol álló trükköket meg lehessen tanítani természetellenes módszerek  kellenek, mint az ütlegelés, elektromos sokkoló. De gyakori jelenség az  állatok megcsonkítása, hogy ne tudjanak védekezni a bántalmazás során. Jogilag Magyarországon már tilos az újabb vadállatok beszerzése a cirkuszokba. Azonban még mindig számos cirkusznál vannak tigrisek es elefántok. A kérdés másik oldala a háziasított állatok: a kutyák és lovak. Mint vegan úgy gondolom, hogy minden állat egyenlő. Ismerek rengeteg kutyafajtat, amelynek egyedei kifejezetten élvezik a kiképzést, mégis úgy gondolom, hogy egyetlen állat sem írt alá semmilyen szerződést semmiféle idomítóval, és a megkeresett pénzt sem az állatok költik el. Ezért nem tartom helyesnek a háziállatok szerepeltetését sem. Ez nem együttműködés, ez kihasználás.

Ágnes: Amikor a cirkuszban egy ember fellép, mint művész, akkor azt saját szabad akaratából teszi, többnyire ellenszolgáltatásért. Ezekből Ő profitál, de amin a hangsúly van az a szabad akarat, amikor ugyanezt egy állattól látjuk akkor ott a szabad akarat szóba se jöhet, ugyanis Őt odaviszik, és csinálnia kell amit parancsolnak neki és amit rákényszerítenek. Mondok egy példát: amikor otthon a kutyámnak meg akarok valamit tanítani, valamit ami számára egyébként természetes, akkor a pozitív megerősítést alkalmazom. Tehát ha mondjuk ha azt szeretném, hogy leüljön és ő véletlenül leül, akkor megdícsérem és megjutalmazom jutalomfalattal és persze szeretve van. Ez a legnagyobb motivációja, a szeretet. A cirkuszban ritkán látunk természetesen viselkedő oroszlánt vagy  elefántot. Az oroszlánnak természetes lenne, ha széttépné az idomárt, ehelyett tüzes karikán ugrik át, az elefánt pedig fejen áll. Gondoljunk csak bele, hogy mennyire természetellenes viselkedés ez. Szóval akkor hogy is veszik rá erre a mutatványra? Negatív megerősítéssel, vagyis büntetéssel. Ha nem csinálja, akkor fájdalmat okoznak neki és az alapvető a szabadság megfosztása az, ami nálam kicsapja a biztosítékot.

Ért valamilyen atrocitás titeket a cirkuszosok, látogatók vagy rendőrök részéről?

Viki: Az idomárok részéről már akkor ért atrocitás, amikor még el sem kezdődött a demonstráció. Elötte már 5-10 perccel odajöttek hozzám és elkezdték mondani, hogy tudjuk mi egyáltalán, milyen körülmények között vannak ezek az állatok tartva? Kérdeztem tőlük, hogy az állatokat netalán a természetes élőhelyükön tartják-e, de csak kiabáltak, káromkodtak és trágárságokat vágtak hozzánk. Nem tartották be az általános illemszabályokat sem, ebből kifolyólag az alapvető tiszteletet sem adták meg. Egyből letegeztek, aprópénzt dobáltak hozzánk és volt, aki mellénk is köpött. Emellett volt olyan cirkuszi látogató, aki felajánlotta, hogy ha valami problémám, van akkor orálisan kielégíthetem. Ezúton szeretném megköszönni a kivezényelt rendőrök és készenléti rendőrök gyors és hatékony munkáját.

Henrietta: A demonstráció során a rendőrségnek többször is közbe kellett lépnie, mert a cirkuszi dolgozók többször is fenyegetően jöttek be a számunkra kijelölt területre. Több férfi, aki állatidomárnak vallotta magát, fenyegetően közeledett a tüntetés résztvevői közé. Egy ponton a rendőrség erősítést is hozott. Szeretnem itt megköszönni a rendőrség ott lévő tagjainak a szakszerű segítséget.

Ágnes: Először is szeretném a rendőrök munkáját megköszönni. Fantasztikusak voltak. A cirkuszosok már egy másik kérdés. Hihetetlen agresszióval és alpári módon igyekeztek meghiúsítani a tiltakozásunkat. Az alpáriságot nem idézném, de a rend őreitől többször kellett segítséget kérnünk a rend fenntartása érdekében. Az egyik ilyen beszólogatónál, aki annyira megközelített, hogy az aurámba férkőzött, csak folyamatosan hátrálva a megafonba kiabálva tudtam felhívni magara a figyelmet. A testvérem szólt a rendőröknek, akik közbeléptek és így fizikailag nem tudott hozzám érni.

Milyen típusú volt a demonstráció? Hangos, füttyögős ordibálós vagy csendes, tájékoztató jellegű?

Viki: Mi csendes, informáló demonstrációt terveztünk, amit a cirkuszi dolgozók meghiúsítottak, ugyanis a cirkusz bekapcsolta a hangszórókat, amikből hangos zenét adott le és autókkal dudáltak, hogy elnyomják a hangunkat. De mivel ez egy figyelemfelkeltő és informáló tüntetés volt, ezért a beszédek mellett transzparensekkel és tájékoztató szórólapokkal készültünk. Időnként a kialakult helyzet miatt pedig egy-egy felkiáltással igyekeztünk felhívni a figyelmet, úgy mint "Minden állat szabadnak született", "Le a láncokkal". "Te fizetsz, ők megfizetnek" és "Ne járjatok állatos cirkuszokba".

Henrietta: Eredetileg 100%-ban csendesnek és tájékoztató jellegűnek indult a demonstráció. Miután a rendőrség fizikai ráhatással eltávolította a cirkuszi dolgozókat a számunkra kijelölt területről, a cirkusz más módszerekkel próbálta megakadályozni a tüntetést. Bekapcsolták a hangos zenét a bejárat előtt. Sajnos György beszédéből emiatt semmit sem lehetett hallani, ami nagy kár. Ezen kívűl a cirkusz dolgozói telefonon kérték meg ismerőseiket, hogy jöjjenek oda autóval, és nyomjak a dudájukat, ami majd elnyomja a mi hangunkat. Ágnesnek köszönhetően minden ilyen ellendemonstráció humoros módon le lett szerelve. A demonstráció végén a zene miatt hangosan hallattuk hangunkat az állatok védelmében.

Ágnes: A demonstrációt csendesnek terveztük, a tájékoztatásra fektetve a hangsúlyt, de még el se kezdtük amikor a cirkuszosok már közénk vegyülve az alpári stílust sem mellőzve nemtetszésüknek adtak nem kicsi hangot. Ezért az első mondatom a megafonba hangos felszólítás volt, hogy ne akadályozzák a bejelentett tiltakozásunkat. Ekkor már oda kellett jönnie a rendőröknek, valamint a cirkusz is megtett mindent az esemény meghiúsítására, hangos zenét sugározva. Egyszóval hangosra sikeredett, de nem a mi indulataink miatt.

Hogy értékelitek a demonstrációt? Szerintetek eljutott az üzenete az emberekhez? A média szerintetek milyen megítéléssel beszélt rólatok?

Viki: Én nem láttam a médiában megjelent részt, de a különböző blogok pozitív hangnemben írtak az eseményről. Emellett minden állatvédő szervezettől és személytől rengeteg köszönetet kaptunk a tegnapi napért. Amúgy szerintem eredményes volt, mert akadt olyan látogató, akivel el tudtam beszélgetni és elvette a szórólapot. De nem csak tőlem fogadták el az emberek a szóróanyagot, hanem a többiektől is. Az embereket informálni kell. A demonstráción résztvevők pedig fantasztikusak voltak, egy emberként álltunk ott. Még most, amikor a választ írom meghatódott vagyok. Nagyon büszke vagyok magunkra és nem érdekel, hogy a sok kételkedő mit gondol. Lehet, hogy bolondnak tartanak – az is vagyok, bolondulok az állatokért –, de én nem adom fel addig, amíg minden állat szabad nem lesz, az tuti.

Henrietta: A demonstráció nagyon jól sikerült. Az ott lévők száma és sokszínűsége nagyon meglepett, hiszen tényleg nem állt rendelkezésünkre szinte semmi idő. Nagyon stresszesen telt el a 1,5 hét, de 100%-osan megérte a fáradozás, az álmatlan éjszakák és a sok energia, amit beleöltünk. Én személy szerint meg nem láttam, hogy a médiában hogyan szerepeltünk. Nagyon örülök annak, hogy több csatorna munkatársai is eljöttek, hiszen így meg több emberhez eljutott a hír, hogy valami nincs rendben az állattartó cirkuszokban.

Ágnes: Szeretném hinni, hogy igen, eljutott. Hiszek az emberekben és hiszek a szeretet erejében. Kézzel fogható volt a szeretet, simán elnyomta a cirkuszosok negatív energiáit.

Az elfogadható lenne, ha nem mozgó cirkuszokban lépnének csak fel állatok, hogy az állandóság miatt kiegyensúlyozott legyen az életük?

Viki: Részemről egyértelműen NEM! Az állat nem való mutatványosnak, azt csinálja az ember. Az állatok nem bohócok, hanem érző, intelligens élőlények. Még a saját kutyáimat sem tanítom trükkökre. Élik a kis életüket, ahogy nekik tetszik, ahogy én vagy bárki más.

Henrietta: Az én nézőpontom szerint a cirkuszokban rengeteg kegyetlenség folyik az állatok ellen. Az hogy nem utaztatják őket, csak eggyel kevesebb lenne. Tehát semmifele képen nem oldana meg a fennálló problémát egy ilyen intézkedés.

Ágnes: Nem! Az állatoknak a cirkusz rabság! Az állatokat csak és kizárólag a profit miatt szerepeltetik a cirkuszosok! Az állat nem profitál csak vegetál vagy belehal.

Mi a baj a cirkuszi idomítással?

Viki: Az, hogy törvénytelen eszközöket is alkalmaznak. Fenyítenek, éheztetik az állatokat és úgy bánnak velük, mint egy darab szarral. Megcsonkítják őket, lereszelik a tigris fogát, levágják a karmukat, megláncolják őket és a "tanításnál" elektromos pálcákat és sokkolókat használnak.

Henrietta: A vadállatokat természetes élőhelyükről erőszakkal hurcoljak el a cirkusz világába. Itt ketrecekben tartják azokat az állatokat, amelyek normális körülmények között hatalmas területeken vándorolnak (tigris, elefánt, medve, stb.). A cirkuszban szereplő állatok közül egyetlen egynél sem természetes a viselkedés, amikre kényszerítik őket. A tigris mint a legtöbb másik állat retteg a tűztől, mégis tüzes karikákon ugratják át. A karmait és a fogait eltávolítják, hogy ne tudjon védekezni. Éheztetik is az állatokat, hogy gyorsabban behódoljanak és most csak a nagymacskák idomítására hoztam példákat.

Ágnes: Idomítás. Vadállatokat idomítanak olyan feladatokra, melyek természetellenesek az állat számára. Annak ellenére teszik ezt, hogy például Magyarországon a hatályban lévő 2007-es kormányrendelet szabályozza ezt is. "9. § (1) Az állat kizárólag olyan mutatványra tanítható be, amely a fajára jellemző természetes viselkedés által megszabott határokon belül marad." Mennyire természetes viselkedés az, ha az elefántnak fejen kell állnia,  mennyire természetes viselkedése a medvének a biciklizés vagy az oroszlán ösztönösen kerüli a tüzet, a cirkuszban mégis tüzes karikán ugrál át. Na ez aztán a természetes viselkedés.

Tudomásotok szerint milyen eszközöket használnak az állatok idomításánál?

Viki: Csonkítás, lánc, elektromos pálca.

Henrietta: A cirkuszban született elefántokat már kiskorukban elragadjak az anyjuktól. Az első fél év a betörés folyamata, amikor is megtörik az állat szabad akaratát. Ehhez a következő embertelen eszközöket használják: elefántkampók (ankus), elektromos sokkoló, ütlegelés. Erről számos állatvédelmi oldalon lehet videókat látni. Én meg soha egyetlen ilyen klipet nem láttam végig, mert pár másodpercen belül sírógörcsöt kapok az emberi kegyetlenség mértékétől. A nagymacskáknál éheztetésről olvastam, illetve az egyik társulatnál felvettek egy olyan videót, ahol a ketrecben megbúvó védtelen állatot hosszú botokkal szurkálták, és az nem tudott sehova elbújni. A nagymacskák karmait és fogait eltávolítják vagy lereszelik.  A demonstráció során használtunk egy olyan képet egy medvéről, ahol az állat annyira elhanyagolt állapotban volt, hogy többen nem ismertek rá, hogy miféle szerzet van a fotón. Az orrán a sok-sok karikától már alig volt ép bőrfelület, éheztetve volt és a szőre is kihullott.

Ágnes: A PETA nemrég közzétett tájékoztatójában a következő idomításhoz használt eszközöket találtam: ankus (kampós fém bot, amit elefántoknál használnak), sokkoló, láncok amikkel kikötik az állatokat és pl, ezzel az elefántok lábát is húzzák, illetve az ostor. Annyira fájdalmas még leírni is..

Ismertek olyan esetet, amikor magyar cirkuszban bizonyíthatóan kínzásra alkalmas eszközzel irányították az állatot?

Henrietta: Pér évvel ezelőtt a Balatonon egy vándorcirkuszban éhen halt egy oroszlán, aki csak 1,5 éves volt. Mennyi idő kell vajon egy állatnak, hogy ennyire lerobbanjon? Hány ember ment el csukott szemmel a csontsovány állat mellett? Botrányos. Olyan esetről is hallottam, amikor a híres Richter cirkusz vezetője nyilvánosan, húskampóval ösztökélte Szandrát, az elefántot a Balaton irányába, de az állat nagyon nem akart menni. Mindezt annak demonstrálása végett, hogy mennyire jó sora van a szegény állatnak.

Megj. ZE:

Ide kattintva tekinthető meg a TV2 Tények felvétele a halálra éheztetett oroszlánról.

Ezen a linken az RTL Klub 2013. 07.13.-án leadott videója látható, amint a Richter Cirkusz Sandra nevű elefántját nagyon látványosan sikálják. Nem nehéz észrevenni az egyik fiatal férfi kezében az ankust, azaz a kampós fémvégű botot, amit az állat húsába szoktak belevágni, hogy szó fogadóbb legyen. Emellett érdemes azt is megfigyelni, hogy ütlegeléssel veszik rá az elefántot, hogy felemelje a lábát.

Az állatok cirkuszban való szerepeltetése hagyomány. Hol mutassa meg az ember a gyerekének az elefántot vagy az oroszlánt, ha nem a cirkuszban?

Viki: Ez nem lehet hagyomány. Ha meg az is, attól még nem jó hagyomány és menjen ki Afrikába, vagy az állatkertbe, ha vadállatokat akar látni. A két rossz hely közül válassza a kevésbé rosszat. Az afrikai gyerek se vágyik arra, hogy fácánt vagy tradicionális magyar állatokat simogasson. Akkor miért lenne ez kötelező nekünk?

Henrietta: A 21. században az internet és a számos televízión elérhető természetvédelmi csatorna elérhetőségével ez nem kérdéses.

Ágnes: Egy állat élete vagy szabadsága nem vehető el azért hogy a gyerekem oroszlánt láthasson 1 órára. Mai technikai tudásunkkal akár 4D-ben is megcsodálhatunk egy oroszlánt vagy egy elefántot ami sokkal nagyobb élményt nyújthat a cirkusznál. Nem beszélve arról, hogy nem elérhetetlen a természetes környezetében megfigyelni ezeket a lenyűgöző teremtményeket :)

Léteznek egyáltalán olyan cirkuszok, amikben nem szerepelnek állatok? Ha igen akkor tudnátok pár példát említeni?

Henrietta: A lista igen hosszú, a demonstracionkon kiosztott szórólapokon is felsorakoztattunk jópár példát: Cirque du Soleil
The Flying Fruit Fly Circus, JINAN Acrobata Csoport, Imperial Circus, Speiegelworld Empire, Circus Hassani, Avatar Theatre, Zodiac Cirkusz, Silk Road Acrobats, Circus Finelli, Cirque Eloize, Cirque Plume , Baobal, Shanghai Circus, Flying High Circus, Swamp Circus.

Ágnes: Persze, hogy léteznek és csodálatosak :)

Szerintetek tud egy állatok nélküli cirkusz is olyan érdekes és izgalmas lenni, mint ahol állatok lépnek fel?

Viki: Szerintem egy cirkusz csakis állatok nélkül lehet érdekes. Nekem tátva marad a szám egy csomó légtornászszámtól, ahol az emberi ügyességet, tehetséget, bátorságot és technikai tudást nézhetjük. Bámulatosak. Az emberek tehetsége csodálatra méltó, főleg, hogy saját erejükből elképesztődolgokra képesek és ehhez nem kell más élőlényeket kihasználniuk.

Henrietta: Az állatos cirkuszok nem izgalmasak attól a másodperctől kezdve, amikor az ember rájön, hogy mibe is kerül ez a fajta szórakoztatás. Az állat nélküli cirkuszokban ezzel szemben páratlan tehetségeket láthatunk, akik általában gyermekkoruk óta szorgalmasan, emberfeletti energiával gyakoroljak kivételes számaikat. Minden elismerésem az övék.

Ágnes: Természetesen, de még ha nem is olyan izgalmas valakinek, akkor sincs jogunk elvenni az állatok szabadságát! A természet és természetes állatvilág érdekes és izgalmas. A gyerekek még "érzik" az állatokat. Én például gyerekként utáltam a cirkuszt. Ha egy gyereknek őszintén elmondod, hogy az oroszlán hogyan került a cirkuszba, hogy elszakították a családjától, hogy egy ketrecben él, hogy bántják és fáj neki, akkor nem is akar majd bemenni a cirkuszba. A cél egy felvilágosult nemzedék felnevelése :)

Van esetleg még valami, amit megemlítenétek?

Viki: Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a szombati napot látva én úgy gondolom, hogy itt most valami elindult. A híradóban is benne voltunk, igaz nem sokat de a lényeg, hogy beszéltek az akciónkról! Emellett az írott médiában is több helyen írtak rólunk, emellett pedig kint volt a Dirty Tv is. Úgyhogy én nagyon büszke vagyok rá, hogy nem hagytam magam eltántorítani és nagyszerű emberekkel dolgozhattam együtt egy csodás dologért. Rengeteg csodás lelkületű embert ismerhettem meg a tegnapi nap folyamán is és jó volt látni, hogy igenis van összetartás a magyar állatvédelemben. Legalábbis szombaton volt.

Henrietta: Nagyon szépen szeretném megköszönni a segítőknek, a résztvevőknek, a rendőrségnek, hogy segítettek az esemény létrejöttében. Eme interjú készítőjének és a médiának, akik szóltak rólunk. Szeretnem szintén megköszönni, hogy éltethetjük tovább ezt a csodás érzést, ami a szívünkben él, mióta végre kiálthattunk azokért, akiknek a hangját senki sem hallhatja nélkülünk.

Ágnes: Elkezdődött valami. A szeretet és az összetartás kézzelfogható volt. Biztos vagyok benne, hogy az állatok is érzeték benn a cirkuszban, hogy itt a segítség! Nem állunk meg! Felnyitjuk az emberek szemét, hogy lássák a valóságot és a szívüket, hogy érezzék a jót, érezzék a szeretetet. Érezzék, hogy minden földlakónak joga van a szabadsághoz, joga van az élethez ugyanúgy, mint nekünk embereknek! <3 

Köszönöm a demonstráció szervezőinek, hogy válaszoltak a kérdéseimre! Emellett szeretném megköszönni Völgyes Valéria fotográfusnak, Ludasi Adrienne és Csíkos István amatőr fotósoknak, hogy használhatom a képeiket!