2013. november 29-én tartották Budapesten a 269life Hungary szervezésében a "Fur Free Friday"-t, azaz szőrmementes pénteket. Az esemény nemcsak a magyar fővárosban került megrendezésre, hanem világszerte közel 200 helyszínen vonultak/vonulnak ki állatvédők napokban az utcára, hogy a szőrmeipar áldozataiért hallassák hangjukat.

Budapesten kívül több európai nagyvárosban (Glasgow, Dublin, Tel-Aviv, Koppenhága, Milánó, Prága, Berlin, Barcelona), Észak-Amerikában (Montreal, Toronto és az USA nagyvárosai) illetve Johannesburg és Moszkva utcáin hallatták a hangjukat a szőrmeipar áldozataiért az aktivisták. Az esemény nemzetközi Facebook oldala itt található, és pontosan megnézhető, hogy pontosan hány város állatvédői csatlakoztak a kezdeményezéshez..

Kép innen.

Az esemény célja az volt, hogy felhívja az emberek figyelmét a szőrmeiparra és annak áldozataira. Mivel jön a karácsony, illetve beköszönt a hidegebb időjárás, sajnos megjelennek az állatokból készült termékek is. De nemcsak a luxus árkategóriájú szőrmebundák áldozataira kell felhívni a figyelmet, hanem a kabátok kapucniján, a sálak és kesztyűk szegélyén, a csizmákon és egyéb kiegészítőkön lévő szőrmékre is, amikhez kegyetlenül tartott, gyakran élve nyúzott állatok bőrét-szőrét használják fel. Az emberek pedig bele sem gondolnak, hogy azért a kis szőrmecsíkért bizony valakik az életükkel fizettek.

Egy rövid animációs film egy szőrmefarmról.

A budapesti demonstráció a Deák Ferenc térről indult el 18 órakor. A résztvevők többsége valamilyen figyelemfelkeltő plakátot, transzparenst viselt. Ezután végighaladtunk a Váci utcán és a Március 15.-e téren fejeztük be a vonulást gyertyagyújtással, hogy megemlékezzünk a szőrmeipar áldozatairól. A felvonulás színhelye és útvonala többször módosult, ugyanis minden legális demonstrációt be kell jelenteni a rendőrségen, akik kiadják az engedélyt a tervezett útvonalra. Eredetileg a budai oldalon vonultunk volna a Széll Kálmán tértől — ahol úgy tudom több szőrme árusító üzlet is van — de azt valamiért nem engedte a rendőrség.

A demonstrációval kapcsolatban feltettem pár kérdést az egyik szervezőnek, hogy egy,  az eseménnyel szoros kapcsolatban lévő személy szempontját is megismerhessük és megérthessük az okot, amiért egyáltalán megszervezték a felvonulást.

ZE: Mikor és hogyan fogalmazódott meg bennetek, hogy szervezni kéne egy felvonulást a szőrme ipar ellen?

Sz: Én igazából a 269life Hungary kérésére vettem részt a szervezésben, hiszen mindig nyitott vagyok az ilyesmire. Évek óta aktívan veszem ki a részem a vegán állatvédelemből.

ZE: Miért tartjátok fontosnak, hogy ezzel kimenjetek az utcára?

Sz: A célunk, legalább is az én személyes esetemben, a figyelemfelkeltés. Egyikünk sem, vagy nagyon kevesen születtünk vegánnak. Én is csak úgy tudtam összekötni az állatfogyasztás erkölcstelenségét az állatvédelemmel, hogy annak idején mások felnyitották a szememet. Ezért örökké hálás leszek nekik. Magyarországon az utóbbi egy-két évben végre beindult a vegán aktivizmus, és végre egyre többen vagyunk, akik azon dolgozunk, hogy minél több emberhez eljusson az állati eredetű termékek használatának a feleslegessége, és erkölcstelensége.

 ZE: A tájékoztatás vagy a megbotránkoztatás a cél?

Sz: A figyelemfelkeltés. Az információ már a kezünkben van, nap mint nap találkozhatunk vele a közösségi oldalakon, blogokon, cikkekben. De ezek az utcai figyelemfelkeltő megmozdulások fontosak, sőt, egyesek fontosnak tartják a megbotránkoztatást is, hiszen a média is az ilyesmiken szeret a leginkább csámcsogni. A lényeg, hogy minél több emberhez eljusson a veganizmus eszméje. A megbotránkoztatással minden esetre vigyázni kell, mert könnyen felháborodást, ellenszenvet válthatunk ki, ami egyáltalán nem tesz jót a mozgalmunknak.

ZE: Milyen eredményeket vártok a demonstrációtól?

Sz: Eredményeket nem várunk, vagy legalábbis nem a szó szoros értelmében kézzel fogható eredményeket. A célunk az, hogy minél több ember elhagyja az állatok használatát, valamint hogy ha megérett erre a döntésre, lássa hogy nincs egyedül. Ma már millióan vagyunk a világon, és nap mint nap egyre többen, így elmondható hogy manapság már egyáltalán nem fura vegánnak lenni, és azon dolgozunk, hogy egyre inkább ez legyen a "normális" életforma.

ZE: Etikusnak tartjátok e, ha valaki eljön a demonstrációra de a kapucniján ott van a kutyaszőrme csík? Mit csináltok? Hazakülditek vagy elmagyarázzátok neki, hogy ez így nem teljesen tiszta?

Sz: Nem is az etikus szó lenne ebben az esetben a legmegfelelőbb, hanem a következetlenség. De szinte mindannyian fajista nevelést kaptunk, és vegánná válni egy hosszú folyamat. Mivel ez egy életforma, ami nem csak a táplálkozásról szól, az élet minden terén nem lehet elvárni egy embertől, hogy mindenétől megváljon, szemétre dobja, és új vegán cuccokat vásároljon. A veganizmus a tudatos vásárlás egy formája, hiszen amivel nem értünk egyet, azért nem fizetünk, de használható dolgokat sem dobálunk ki csak úgy, egyik napról a másikra. Senkit nem szabad elítélni, aki a folyamat elején van. Nem tudjuk mióta próbálkozik, és azt sem milyen anyagi háttérrel rendelkezik, hiszen ha a legelején elítéljük, és ezzel elvesszük a kedvét, akkor bizony rossz úton járunk. A dolgok úgyis elhasználódnak, a lényeg, hogy a döntést már meghozta, a továbbiakban nem fog a pénzével voksolni az ilyen típusú termékekre. Egy demonstrációra viszont, semmi képen sem következetes dolog szőrmecsíkkal menni, sőt, én személy szerint szoktam kérni hogy a műbőr és a műszőrme használatát is mellőzzük, hiszen az félreértésekre adhat okot. A szintetikus anyagok egyre hűebben utánozzák az igazit. Mivel én mindig a párbeszéd híve vagyok, a szőrmecsíkos demonstrálónak inkább finoman elmagyaráznám, hogy ha lehet, legközelebb mellőzze az ilyen típusú ruházatot, de hazaküldeni, vagy elítélni szerintem nem a legjobb formája a közösségépítésnek.

ZE: Célja-e ezzel az akcióval a szervezetnek későbbi adományok, adó 1% gyűjtése?

Sz: Hahahaha... bocsánat, de ezen nevetnem kell! Mindenesetre erről nem igazán tudok nyilatkozni, mert a szervezet belső működésében nem veszek részt. Viszont egyáltalán nem hiszem, hogy egy ilyen demónak ez lenne a célja. Aki ilyesmire gondolna, az kezdjen el vegánná válni, áldozza rá az idejét, pénzét és energiáját, aztán próbáljon 1%-okakat gyűjteni. Akkor majd meglátja, megéri-e... Szerintem hamar rájönne, hogy vegán aktivistának lenni egyáltalán nem "kifizetődő" buli. Tapasztataltból tudom, hogy az aktivisták rengeteg egyéni áldozatot hozunk nap mint nap, mert hiszünk abban, hogy a világon még lehet változtatni. De mint üzlet... Na neeem...

ZE: Pontosan mi a 269life csoport célja hosszútávon?

Sz: A 269life ugyanazon dolgozik mint az összes abolicionista szervezet: az állathasználat felhagyásával. Mi nem nagyobb ketreceket akarunk, ahogy az ún. állatjóléti szervezetek, hanem teljesen üres ketreceket. Sőt, egyáltalán nem akarunk ketreceket! Minden állatnak egyetemes joga van az élethez és a szabadsághoz, nincs jogunk használni az állatokat, ahogy senkinek sem áll jogában a rabszolgákat, vagy a nőket "használni". Kicsinyes, önző és elavult nézetek ezek, amik mindig egy állítólagos felsőbbrendűségen alapulnak. Ez erkölcsileg teljesen elítélendő. Ezt pedig nem a törvények megváltoztatásával akarjuk elérni, hiszen az most még szélmalomharc lenne. Ahhoz, hogy a törvények változzanak, először a tömegek szemléletváltoztatása elengedhetetlen, a fogyasztói társadalom erejét akarjuk magunk mögött tudni, ezért megyünk ki az utcára. Ki tudja, a tegnapi demonstráción hány embernek sikerült felkelteni az érdeklődését, megpiszkálni a lelkiismeretét, elindítani benne egy folyamatot. A kereslet alakítja a kínálatot, és nem fordítva. Minél többen vagyunk, annál erősebb nyomást tudunk gyakorolni. Hogyan? Hát, kapitalista szemlélettel, a pénztárcáinkon keresztül!

Eredeti angol feliratos kép innen.

A tüntetéssel egy időben a budai oldalon egy szőrme üzlet előtt a 269life Hungary két aktivistája egy performanszot adott elő. Annyit lehet tudni, hogy "kisebb" technikai gond miatt — konkrétan nem jelent meg a videózást elvállaló személy — egy önkéntesnek kellett a telefonjával videóznia. A telefont azonban a biztonsági őr elvette és kitöröltette a felvételt, így sajnos nem láthatjuk, hogy hogyan nézett ki az eljátszott jelenet. Két személyes performansz volt, egy lányt egy fiú kivett egy ketrecből, majd lenyúzta (harisnya volt erre a célra), miközben a fiú kiabált, a lány sikított, és vért (málnaszörpöt) öntöttek a padlóra a szőrmebolt elé. 

Mivel annyit lehetett előre tudni, hogy valamilyen produkció lesz, így elküldtem a kérdéseimet a csoportnak remélve, hogy kapok rájuk választ. (Az A betű az aktivista rövidítése.)

ZE: Gondolkodtál azon, hogy benne legyél a performanszban vagy egyből rábólintottál?

A: Egy pillanatig sem gondolkoztam. :)

ZE: Miért tartottad fontosnak, hogy részese legyél?

A: Szeretnénk felhívni az emberek figyelmét erre a kegyetlen iparágra: szűk ketrecekben tartják fogva az állatokat, amíg elérik azt a kort, amikor élve megnyúzzák őket. Érthetetlen, hogy ezt miért támogatja bárki is.

ZE: Szerinted mi  az az üzenet, amit ebből leszűrhetnek az emberek?

A: Bizonyára sok kritikát kapunk ismét, de remélem, elgondolkoznak páran azon, hogy ami ott velünk történik (természetesen csak eljátszva a fájdalmat), az naponta megtörténik azért, hogy egyesek szebbnek vagy többnek érezzék magukat.

ZE: Milyen változást vársz a mai nap eseményétől?

A: Boldog lennék, ha az embereket nemet mondanának a szőrmére és bőrre.

ZE: Miért pont a 269life csoportnak vagy az aktivistája?

A: Erkölcsi vegan vagyok, és ez a csoport pont a legelnyomottabb rabszolgákat, a "haszonállatokat" helyezi fókuszba: arra hívja fel a figyelmet, hogy a névtelenek is szabadságra vágynak, és ehhez pont annyi joguk van, mint nekünk, embereknek.

A szőrmeiparról és az áldozatairól a hétfői posztban lesz bővebben és pontosabban szó. Előre szólok, hogy megrázó képek és információk  fognak benne szerepelni.