Ha cirkuszról beszélünk, akkor mindenkinek a tipikus cirkuszinduló jut eszébe, a pattogatott kukorica és vattacukor illat. Emellett  sejtelmes félhomály, a levegőben tapintható izgalom és feszült öröm. Helyünkre leülve alig várjuk, hogy porondra lépjenek a bohócok, késdobálók, a flitteres ruhás akrobatalányok, nem utolsó sorban pedig az oroszlán, tigris, elefánt, majom, lovak és tupírozott pudlik, mind valamilyen hacukába beöltözve.

A tigrisek és oroszlánok egyik nagy jelenete, amikor akár több tüzeskarikán kell átugraniuk. Az állatok teljesítik a parancsot, a közönség tapsol, az idomár vigyorog. De a nézőtéren vajon hány embernek jut eszébe, hogy a természetben ezek az állatok menekülnek a tűz elől, és ösztönösen az ellenkező irányba futnának, a cirkuszban pedig kényszer hatására a túlélő ösztöneikkel ellentétesen kell cselekedniük?

Kép innen. Az állatok nem bohócok!

Na de jönnek az elefántok. Nagyok, aranyosak, szeretni valóak, csillogó maskarát viselnek. Az egyikük hátán biztos ül egy dekoratív, flitterekkel kirakott ruhás nő, aki a büszke idomár segédje. Az állatokat két lábra állnak, labdáznak, valami kerek zsámolyon egyensúlyoznak. Közönség tapsol, idomár vigyorog.

Következő fellépők a majmok. Ők a viccesek, gyereknek vagy bohócnak beöltöztettek. Bicikliznek, labdáznak, akrobata mutatványokat adnak elő. Kutyán, lovon, elefánton ülnek és a nézők azt hiszik. hogy ezt az állatok élvezik..

A lovak többnyire többedmagukkal tollas-csicsás fejdíszben rohangálnak perceken keresztül körbe-körbe, miközben a nézők már magától a látványtól is elszédülnek. De akkor vajon mit élnek át szegény lovak? Nem, én a lovardákban sem szeretem, amikor szerencsétlen lovak egy 15-20 méter átmérőjű körben ügetnek végig. Honnan tudja az ember, hogy nem szédülnek el? A lovak mellett láthatunk még zebrákat és tevéket is, akikkel hasonló mutatványokat csinálnak.

Ne feledkezzünk meg a többnyire tupírozott bundájú, tipikus cirkuszi kutyákról, az uszkárokról sem. Őket is felöltöztetik, pitiztetik, mozgó ló hátán egyensúlyoztatják, ami számukra természetellenes. Igen, vannak cirkuszon kívüli kutyák, akik rengeteg trükköt tudnak, mert a gazdájuk megtanítja nekik, de azokkal a kutyákkal nagyon sokat foglalkoznak a gazdáik, és ők pozitív megerősítéssel tanulnak. Ők nagyokat sétálnak, szeretve vannak, megbecsülik őket, míg cirkuszi társaikat kevésbé.

Kép innen.

De miért is írtam le ezeket, és miért lett ilyen hosszú a poszt bevezetése? Azért, mert ma arról szeretnék írni, ami a függöny mögött van, és amit a cirkuszba látogatók nem láthatnak. Gyerekként én is voltam háromszor a Fővárosi Nagycirkuszban, és láttam mutatványokat előadó állatokat. Nagyon rossz érzés volt nézni őket. Éreztem, hogy nekik ott nem jó, de amikor ezt megemlítettem a szüleimnek vagy az iskolatársaimnak nem nagyon értették, hogy mi bajom van. Álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk át, hogy mit látunk az idomárok kezében ha bejönnek a ketreccel, hálóval elbarikádozott porondra az állatokkal. Sípot? Jutalomfalatot? Labdát? Nem, hanem pálcát, ostort, botot. De miért kellenek ezek, ha az állatok szelídek és szerintünk biztos örömüket lelik a mutatványok megcsinálásában? És ha szelídek, akkor miért kell háló, ketrec, hogy megvédje a nézőket? Ha szelíd, boldog állatokról van szó, akiket szeretnek, akkor azok véleményem szerint nem fognak kitámadni. Itt érkeztünk el arra a pontra, ahol szeretnék megmutatni egy többnyire rejtett kamerákkal felvett filmet, amiben az látható, hogy az úgynevezett idomárok hogyan viszonyulnak az állatokhoz, hogyan tanítják be nekik a mutatványokat és nem utolsó sorban hogyan élnek azok az állatok, akiket a cirkuszi közönség ítél rabságra. A film 25 perces és 2008-ban készült az Animal Defenders International által.

Ki mit érez most a cirkusz iránt, hogy látta a filmet? Biztos azt gondolja, hogy ilyen Magyarországon biztos nincs. De, biztosan van. Különben nem korbács vagy bot lenne az idomárok kezében. Nem beszélve a vándorcirkuszokról. Nálunk is szoktak lenni sajnos. Többnyire lovak, pónik, tevék és kutyák. Mindegyik állat 2-3 méteres kötéllel kikötve. Szőrük csapzott, némelyiken látszik, hogy beteg. A kutyák többnyire a lakókocsik aljához kiláncolva, nulla mozgástérrel. Emellett van, amelyik cirkusz cápákkal is stand up-ol, amikor egy kis kamionnyi helyen van ki tudja hány — gondolom én kisméretű — cápa. Nem tudom, még nem mentem be. Állatkínzásért nem fizetek senkinek.

De mivel arra a helyre is szokott cirkusz jönni, ahol a kutyákat sétáltatom minden nap, jópárszor alkalmam volt már figyelni őket. Olyat egyszer se láttam, hogy odament volna valamelyik cirkuszi dolgozó és simogatta volna az állatokat. Nyáron, 35 fok körül az állatoknak víz se volt kitéve.

Érdekességképen nézzük meg, hogy itthon mi a helyzet. Az RTLKlub Fókusz című műsorában volt egy riport az Eötvös vándorcirkusszal 2011. márciusában. Legyünk figyelmesek, és nézzük meg, hogy ott a lovaknak milyen pici helyet biztosítanak gazdáik. A riportban szerepel 3 elefánt is és a riportalanyok szerint a 40 éves elefánthölgyeket nagyon megbecsülik, de egy kamerának sok mindent lehet látszatolni. Nem vagyok benne biztos, hogy annál a résznél, amikor az olasz gondozó beszél az elefántokról, nem egy sokkoló van-e a kezében. Kamerának bárki lehet megtévesztően mézes-mázas. De egy másik riportban, a XXI. század című műsorban a Richter cirkusszal készült riport 2011. szeptemberében, ahol szintén feltűnnek lovak, tevék és elefántok. Egy 2007-es cikkben Richter Józseffel készült riportban így ír az újságíró: "Szandra az ormányát előrenyújtogatja. Nem mintha félnék, de hátrébb lépek annak ellenére, hogy az állat egyik első lába vastag lánccal ki van kötve." Nos, akkor hogy is becsülik meg abban a cirkuszban az elefántot? (1)

Kép innen

2012. novemberében történt, hogy egy magyar vándorcirkusz macedóniai előadása közben az egyik oroszlán a biztonsági rácson kívülre került. A nézők pánikszerűen menekülni kezdtek, a gyerekek pedig sírtak. Felmerül bennem a kérdés, hogy miért mennek az emberek oda, ha félnek? Számomra ez abnormális. Ha félek valamitől akkor annak nem megyek a közelébe, ez logikus. A TV2 Mokka című műsorában volt szó az esetről, ahova "szakértőként" Eötvös Lórándot hívták meg, az Eötvös Cirkusz vezetőjét. Az ő szájából hangzott el, hogy ha egy állat már alkalmatlan a porondon való szereplésre, akkor "lehet tartani odakinn a ketrecben". Tehát jobb esetben is egy alig pár négyzetméteres mozgó börtönbe zárná élete végéig azt az állatot, aki a természetben napi x kilométert tenne meg illetve a fajtársaival társaskapcsolatban élne. Egy másik érdekes mondata, hogy "kicsi koruk óta ott nőnek fel, függnek az idomártól és nem mernek olyan dolgokat megtenni az állatok, amit tudják, hogy nem szabad, félnek tehát az idomártól úgymond". Tehát természetes, hogy az állatok félnek az idomártól. Szerintem ez nem természetes. Ha valaki állatokkal foglalkozik, akkor kölcsönösen kell szeretniük egymást az embernek és az állatoknak. Az embernek a viselkedésével, fellépésével kell kivívnia az állatok tiszteletét, nem pedig a megfélemlítéssel.

Számos esetet láttam már az interneten vagy dokumentumfilmben, ahol vadállatok örömmel csinálták meg azt, amit az őket gondozó ember kért tőlük. De ott minden állatnak meg volt a saját maga területe, szükségleteinek megfelelően volt kialakítva a helye, nagyon sok munka és tanulás volt abban, hogy egy-egy trükköt megcsináljon az állat. Azonban ezekben az esetekben az ember mindig tudta, hogy vadállatokról van szó, és az állatok megkapták a megfelelő tiszteletet. A cirkuszokban viszont véleményem szerint nem így van.

Nem véletlenül történt meg egy orosz cirkuszban az alábbi eset, ahol az egyik oroszlán besokallt az agresszív, fenyegetőző idomárra, és nekiugrott. Bevallom, én az oroszlánnak szurkoltam, és csak azt sajnáltam, hogy a többi állat nem tartott a kitámadóval. Az oroszlánon látszik, hogy mennyire haragszik arra humanoid selejtre. (Én a védtelen élőlényeket bántalmazó és lelkileg terrorizáló embereket nem tudom emberszámba venni, mert azok érzelmi analfabéták, beteges érzületű valamik, így a legkisebb tiszteletet sem érdemlik meg.)

Hazánkban hozzávetőlegesen 20 cirkuszi társulat működik 200 állattal, melynek közel kétharmada háziállat, kutya és ló. Emellett megtalálható zebra, bivaly, láma, majom, oroszlán, tigris, elefánt, leopárd, kígyó és kajmán, melyeket szűk ketrecekben, elavult kocsikban, esetenként láncon tartják zsúfolt és sivár körülmények között, illetve bizonyos esetekben nem megfelelően táplálják őket. Magyarországon a cirkuszi állatok védelmére jött létre egy jogszabály, ami 2007. szeptember 28-a után befogott vadállatok tartásának és felléptetésének tilalma a hazai menazsériákban. Kivételt képez az elefánt, az orrszarvú és a főemlősök, melyek szerepeltetése azonnali hatállyal tiltott. További szigorítást jelent, hogy a 2010. után befogott veszélyeztetett vadon élő állatfajok is kiszorulnak a magyar porondokról. A szerepeltethető állatfajok esetében az előírt tartási követelményeknek 3,5 év alatt kell megfelelni, így a megmaradó állatok is kétségkívül profitálnak az új rendelkezésből. (2)

Most lássuk, hogy mi található a magyar állatvédelmi törvényben, ami 2013.01.01-től lépett hatályba. A törvényben először a 2§(1)f) cikkelyében találkozhatunk a cirkuszi állatokkal, ahol úgy határozzák meg őket, mint a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatok. Következő rész a 3§ (11.) cirkuszi menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló létesítmény, amelyet cirkuszi előadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet tartására létesítettek, illetve tartanak fenn, és amely az állatok tartására a jogszabályi és a hatósági előírásoknak megfelelő létesítménnyel, berendezésekkel és eszközökkel, továbbá az állatok ellátására, betanítására, felügyeletére az ilyen előírásoknak megfelelő szakszemélyzettel rendelkezik.

Az 5§ általánosságban ír arról, hogy mi az állattartó — jelen esetben a cirkusz — felelőssége, illetve milyen mértékben köteles gondoskodni az állatok jólétéről: 5§ (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. Ez szerintem egy cirkusznál se valósul meg, mert alig pár négyzetméteren vegetálnak az állatok. (2) A megkötve vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás lehetőségét. (4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. Egy oroszlán, tigris, elefánt, teve, majom vagy ló esetében ez hogy valósul meg? Sehogy. Nem hiszem, hogy naponta kilométereket mennek velük zöld területen, hogy lemozgassák az állatokat.

Kép innen. A show-nak nem muszáj mennie!

Az állatvédelmi törvény VI. fejezete szól az állatkerti, a cirkuszi és az állatkereskedésben lévő állatokról. Pontosabban a 40.§(1) Cirkuszi menazséria létesítéséhez és fenntartásához a kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(2) Az (1) bekezdést a cirkuszi menazséria létesítési és működtetési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(3) Állandó telephellyel nem rendelkező vándorcirkusznak, cirkuszi menazsériának állat tartására, állat, valamint állatszám bemutatására engedély nem adható.

(4) Delfin és cápa országba történő behozatala, utaztatása és bemutatása - az (5)  bekezdésben foglalt kivétellel - tilos.

(5) A természetvédelmi hatóság engedélyezheti állatkert részére cápa behozatalát, utaztatását, illetve bemutatását, ha a megfelelő tartás feltételei tartósan biztosítottak.

(7) A cirkuszi menazséria, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének, működtetésének engedélyezésére, működésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatokra, a cirkuszi állatokra és a bemutatás céljára tartott állatokra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

Kép innen. Ez a helyzet egyik állatnak sem természetes!

Már több külföldi országban, tartományban betiltották az állatok cirkuszban való szerepeltetését. Az egyik legfrissebb a spanyolországi Katalónia, ahol bár még csak a törvényjavaslat készült el de ezt több párt is egyhangúan támogatja. Emellett Katalónia Spanyolország egyetlen olyan régiója, ahol betiltották a bikaviadalt. De Írországban és Cipruson minden állat szerepeltetését betiltották a cirkuszokban, míg Belgiumban és a szomszédos Szlovéniában a vadállatok cirkuszban való szerepeltetését tiltották be ez évben, tehát 2013-ban.

Nagy-Britanniában pedig tervezik egyes fajok cirkuszban való szerepeltetésének betiltását, mint a tigris, oroszlán és elefánt. A zebrák, kígyók és tevék viszont részei maradnak a cirkuszi előadásoknak. Bár az nem világos, hogy míg az egyik faj tagjait megvédik ezzel a döntéssel, a másik faj egyedét hagyják tovább szenvedni.

Ne értse félre senki, nem a cirkusz ellen vagyok. Azzal nem értek egyet, hogy állatokat kell kínozni az emberek szórakoztatása miatt. Miért nem elég az embereknek a tehetséges bűvészek, akrobaták, tornászok lélegzetelállító mutatványa? Miért nem azt nézzük, hogy milyen emberfeletti teljesítményt mutatnak be könnyedén, ami mögött nem látszik a sok éves keserves gyakorlás és elrontott gyakorlat, hanem azt látjuk, hogy mennyire tehetséges és milyen természetesen végzi el az adott mutatványt. Miért ragaszkodunk a megfélemlített, bántalmazott és természetes viselkedésüknek szögegyenesen ellentmondó mutatványokat végző állatokhoz, akiknek a természetes élőhelyükön lenne a helye a családjuk, csordájuk, falkájuk körében?

Azt, hogy lehet szeretettel is közeledni a vadállatokhoz mi sem bizonyítja jobban, mint Kevin Richardson, akit imádnak a nagymacskák. Nézzd meg ezt a videót is, a cikk elolvasása után jót tesz majd a lelkednek. Garantálom!