Antioxidáns, már megint egy ismeretlen, idegenül hangzó szó, amit viszont olykor hallhatunk, láthatunk egy-egy reklámban. De mivel csak egy pillanatra hangzik fel a szó így hamar el is felejtjük és nem is gondolkodunk el azon, hogy pontosan miről is lehetett szó. Az antioxidáns lényegében egy olyan kis valami, ami az emberi szervezet esetében megvédi azt a szabad gyököktől, azaz az oxidáció folyamatától. 

Na de miben van antioxidáns és hogy jön ide ez az újabb, szintén ritkán hallott szó a szabad gyök. Úgy, hogy az antioxidánsok értünk, vagyis a szervezetünk, pontosabban a sejtjeink védelméért vannak míg a szabad gyökök, vagyis az ártalmas környezeti hatások a szervezetünk felemésztéséért léteznek és ez a két "elem" harcol egymással. A két harcos fél minden egyes nap küzd egymással a szervezetünkben és ha találkoznak akkor lényegében semlegesítik egymást és a szervezetünk állapota nem változik. Ha több az antioxidáns a szervezetünkben, mint a szabad gyökök, akkor egészségesek maradunk és elkerülnek minket a betegségek, viszont ha több szabad gyök jut be a szervezetünkben, mint amennyi antioxidáns, akkor ott bizony különböző betegségek kezdik felütni a fejüket.

Kép innen

Kicsit tudományosabban magyarázva a szabad gyököknek hiányzik egy elektronjuk, amit viszont pótolni akarnak és a sejtjeinktől vennének el. Ha viszont van elegendő antioxidáns a szervezetünkben, akkor az leadja az egyik elektronját a szabad gyöknek és a sejt sértetlen marad. A szabad gyökök által okozott oxidációs károsodások több krónikus betegség kialakulásában szerepet játszanak. Ilyenek pl. a különböző daganatos, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések is, amik a leggyakrabban előforduló halálozási  okok jelenleg Magyarországon (is).

Tehát nem lehet elbagatellizálni a hiányukat. Na de miben találhatóak meg és hogyan juthatunk hozzájuk ha ennyire fontosak? A válasz pofon egyszerű mert antioxidánsok szinte csak a növényekben fordulnak elő. Ritkán fellelhető állat húsában is, viszont akkor azt az állat a táplálkozása során megevett növényekből vonta ki és építette be a saját szervezetébe. Felmerül a következő kérdés, hogy a növények hogyan jutnak hozzá? Köztudott, hogy az élő növények energiát nyernek a Napból, majd életté változtatják a fotoszintézis folyamatának segítségével. Ennek során a napenergia először egyszerű cukrokba, majd összetettebb szénhidrátokba, zsírokba és fehérjékbe épül be. Ezt a komplex folyamatot a molekulák közötti elektroncsere működteti. Az elektronok az energiaátadás közvetítői. Ezek az elektronok alakítják át a napenergiát kémiai energiává, viszont ha valamilyen baki történik, akkor szabad gyökök keletkezhetnek, amik viszont nagy kárt tehetnek a növény sejtjeiben. Ennek megelőzésére a növények pajzzsal veszik körül a potenciálisan veszélyes reakciókat, és ezek a pajzsok az antioxidánsok, amik elfogják és megsemmisítik a pályájukról elkószált elektronokat. Mivel mi emberek nem fotoszintetizálunk így nem rendelkezünk saját antioxidáns molekulákkal sem, viszont ha elfogyasztjuk a növényekben találhatóakat akkor azok a mi szervezetünkben is ugyanúgy működnek, mint a növényekben. (T. Colin Campbell; Kína-tanulmány 2012. 116-117.o.)

Kép innen. A rossz fiú szabad gyök elveszi az antioxidánstól az elektront.

Láthatjuk tehát, hogy mennyire fontosak az antioxidánsok az emberi szervezet számára függetlenül a táplálkozás típusától (vegyes/predán táplálkozás, vegetáriánus, vegán). Fontos tehát, hogy étkezésünkbe minél több nyers zöldséget, gyümölcsöt építsünk be. Megtehetjük ezt úgy is, hogy reggelinél bőségesen eszünk paradicsomot, paprikát, uborkát vagy összevághatunk egy salátát. Ilyenkor késő ősszel és télen répából, káposztából, céklából, vághatunk össze salátának valót, amit bébi spenóttal, rukkola és madárbegy salátával dobhatunk fel. De ehetünk csírákat is, amiket meg is vásárolhatunk de otthon mi magunk is csíráztathatunk, így közvetlenül juthatunk hozzá a növény egészében lévő vitaminokhoz. 

A szervezetünkben lévő antioxidánsok száma mérhető is, tudomásom szerint több módszerrel is lehetséges. Lehet vérből nézni, lehet egy szövetdarabból nézni, amit kivágnak és létezik egy invazív — vér, vágás és fájdalommentes — módszer is egy Biofotonikus szkenner nevű készülék segítségével. Ez a készülék a bõr karotinoid antioxidáns szintjét méri. A mérés körülbelül 2 percet vesz igénybe, gyors és fájdalommentes. A készülék Raman spektroszkópia elvén működik, amit Sir C. V. Raman fedezett fel az 1920-as években és ezért a felfedezéséért 1930-ban Nobel-díjat is kapott. Dr. Richard Cutlernek van egy gyomorba vágó mondata, mégpedig, hogy a "az antioxidánsok mennyisége a szervezetedben egyenesen arányos azzal, hogy meddig fogsz élni”.

Nem pontosan passzol a poszt témájához de emlékeztetőnek jó, hogy milyen is a sejt és milyen folyamatok zajlanak benne. :)