Ítéletek és a fogyasztói felelősségek
2017. július 31. írta: ZöldElla

Ítéletek és a fogyasztói felelősségek

Vélemény a tati vágóhíd sertéskínzásáról

Csodálkozik az internet népe, hogy hogyan lehet valaki annyira kegyetlen, mint például a nemrég hírhedté vált tatai hentes.

iteletek_es_fogyasztoi_felelossegek.png

Az eset 2017. június 7-én történt Tatán, ahol a vágóhídról egy malacnak sikerült kiszöknie. A szerencsétlen állat után hárman eredtek, köztük a hentes, aki a kezében egy fémkampót fogott. Utolérték a malacot és a hentes először fejbe vágta, amitől a malac az oldalára esett, majd az állat állába akasztotta a kampót és úgy vonszolta vissza a visító és rúgkapáló állatot. Ezzel a tettével pedig állatkínzást követett el, amely büntetendő és ahogy a helyzet most áll, vádat is emeltek ellene.

Az esettel kapcsolatban két dolgot szeretnék megjegyezni. Először azt, hogy valószínűleg rutinból cselekedett, amikor az állatot fejbe vágta, majd állkapcson szúrta. Én ugyan nem néztem meg a videót, mert képtelen voltam rá, de az ember ha szokatlan szituációban találja magát, akkor többnyire hezitál.

Viszont a fejbevágás és állkapocsba kampó akasztás nem tűnik éppenséggel hirtelen ötletből jövő, váratlan megoldásnak. Az az ember tudta, hogy ha fejbe vágja a malacot, akkor az egyensúlyát el fogja veszteni. Ha nem tudta volna, akkor nem kockáztatta volna meg, hogy egy félresikerült ütés után a malac elszaladjon előle. Vagy tegyük fel, hogy talán mégis hirtelen ötlet volt, de akkor miért nem fogták meg és vitték vissza kézben az állatot? Miért vágta az állkapcsába a kampót? Miért ezt a megoldást választotta? Ha nem volt ebben gyakorlata, akkor honnan tudta, hogy mekkora erővel kell lendíteni a kampót, hogy az átszakítsa az állat állánál a bőrt és beakadjon az állkapocsba?

A videó alább megtekinthető. 

Úgy tudom, hogy a magyarországi vágóhidak is gépesítve vannak, elvileg a gépek elintéznek mindent, a vágóhídon dolgozóknak csak a gépsort kell figyelniük. De akkor honnan a "rutin"? Elvileg a sertéseket is egy, az elektromos kábításra használt boxba terelik egy folyosó szerűségen ahonnan az elvileg eszméletlen állat az oldalán kigurul és a lábánál fogva már akasztják fel, hogy a következő lépésben elvágják a torkukat és kivéreztessék.

Tehát kérdezem én, hogy miért és honnan ez a brutális rutin, ha csak nem megszokott az illetőnél, hogy már máskor is kínzott vágóhídra küldött állatot. Amerikai pszichológusok több esetben is vizsgálták a vágóhidakon dolgozó emberek pszichéjét és az eredmények azt hozták ki, hogy ha az emberek többsége érzéketlen szadistává válik. Akik az épebb lelkiállapotúbbnak mondhatóak, azok hosszútávon nem bírnak a vágóhídon maradni. Aki marad, az többnyire szadista hajlamú és élvezi a gyilkolást. Ami csak abból a szempontból lehet káros a társadalomra, hogy a börtönben ülő gyilkosok többségéről is szintén elmondható, hogy mielőtt embert öltek volna, azelőtt állatokat kínoztak, állatokon gyakorolták a gyilkolást.

Ezeknek az embereknek a szemében bármilyen fajba tartozó élőlény csak egy tárgy, amin kiélhetik a gyilkolás iránti vágyukat. Erről érdemes tudni. Az, aki szemrebbenés nélkül gyilkol meg bármilyen élőlényt, az veszélyes a társadalomra is. Sajnos ez is egy olyan téma, amivel nem foglalkoznak és valószínűleg a laikusok most jókat vigyorognak és sátánt kiáltó sötétzöldnek titulálnak. Pedig érdemes a téma után olvasni.

Másodsorban ahhoz a jelenséghez szeretnék szólni, amit a néző társadalom produkál. Sokakat háborított fel a tatai eset, rengetegen osztották meg a hírt és még többen háborodtak fel a kegyetlenségen. Azonban egy valamit elfelejtettek a nagy háborgás közepette, mégpedig azt, hogy ezt a kegyetlenséget ők finanszírozzák. Teljesen mindegy, hogy sertés, borjú, marha, bárány, birka, kecske, tyúk, kacsa, liba, ló, szamár vagy hal. A húsra való keresletükkel az állatok meggyilkolásáért fizetnek. Ezt pedig sokan nem tudatosítják magukban.

Hányszor fordul elő, hogy a vágóhídról vagy állatszállító kamionról megszökött állatnak drukkolnak, miközben az állatot éppenséggel azért szállították, hogy meggyilkolják. Lehet újdonságot mondok, de az autópályákon látható tehenek, sertések és bárányok, akiket olyan lelkesen mutogatnak a másik kocsiból a gyerekeiknek, azok nem kirándulnak, hanem a vágóhídra tartanak éppen, ahol meggyilkolják őket.

Nem tudom, hogy belegondolt e abba bárki is, hogy mennyire abszurd az életét mentő, menekülő állatkának drukkolni, amikor pont azok a személyek, akik szurkolnak az állatnak a megmenekülésre, pénzelik a hóhéraikat mert a fogyasztásukkal keresletet generálnak az állat holttestére. Mert húst enni kell, mert a húsban van a vitamin - sicc! -, mert csak a húsban van a fehérje. Megmondjam mi van a húsban? Rengeteg félelem, szenvedés, antibiotikum, hormon, különböző élősködők petéi, genny, kémiai tartósítószer és víz.

Kövess a közösségi médiában is!

fb.png instanak.png yt.png pin.png

Ha tetszett a cikk, akkor oszd meg ismerőseiddel is!

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldella.blog.hu/api/trackback/id/tr38267114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bálint Bátori 2017.08.21. 11:42:23

Megmondjam mi van a növényben?

Víz és szar. Semmi másból nem áll.
süti beállítások módosítása