Mivel a szőrmeipar is nagyon nagy téma így az erről szóló bejegyzést kettébontottam. Az 1. részben  a kanadai, észak-amerikai illetve kínai szőrmetermelésről írtam, ami itt található. A 2. részben az európai és a magyarországi szőrmeipart igyekszem bemutatni.

Európai szőrmeipar

Európai viszonylatban Dánia a legnagyobb szőrme előállító ország ahol főleg nyesteket gyilkolnak, évente kb. 12 millió állatot. Hollandia pedig Kína és Dánia után a harmadik a nyest gyilkosok között, ahol évente 5 millió állatot vegetáltatnak és ölnek le. (1) A szőrmefarmokon leölt rókák esetében 2009-ben Finnország "nyert" 2 millió áldozattal. (2)

Az európai szőrmeiparról a leghitelesebb információkat az European Fur Breeders Assiciation (EFBA) azaz az Európai Szőrmetenyésztők Szövetségének oldalán találhatjuk. Az EFBA szerint a szőrme farm a mezőgazdasági kategóriába tartozik és egész Európában művelik és főleg Dániában, Finnországban és Hollandiában kiemelkedő.

Az EFBA a szőrmeipart kulcsjelentőségű iparként jellemzi az újonnan csatlakozott tagállamok esetében, úgy mint Lengyelország, Lettország, Litvánia és Észtország. Emellett a szőrmeipar a szervezet szerint jelentősen hozzájárul a vidéki területek  fejlődéséhez, mint amilyen például a görögországi Kastoria is. Az EU területén szőrméért tenyésztett fajok a következők: nyest, görény, róka (vörös és sarki róka), nyestkutya és csincsilla. 2010-ben a szövetség 7200 szőrmetenyésztőt jegyzett az EU-ban, akiknek az összbevétele megközelítőleg 1,5 milliárd euró volt. (3) Összesen 22 (Izland, Írország, Svédország, Norvégia, Finnország, Észtország, Litvánia, Lettország, Dánia, Hollandia, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Németország, Csehország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szerbia, Bosznia, Olaszország és Görögország) tagállam jelenik meg rendszeresen az általános éves találkozón.

Az EBFA 2012-ben megalapította a a WelFur nevű állattartási projektjét, ami a szőrméért tartott fajok jólétét tűzte ki célul és ehhez a tudományt is segítségül hívja. (Számomra ez teljes mértékben nonszensz. Gondolom ezzel akarják legalizálni és pozitív megítélésben részesíttetni a szőrmeipart. Az oké, hogy nem a saját ürülékében tartják az állatot de bennem felmerül, hogy egyáltalán nem kéne tartani szőrméjéért leölendő állatot mert a szőrme teljes mértékben szükségtelen!) Összesen 9 európai egyetemmel és intézménnyel vannak kapcsolatban, mégpedig:

• INRA (French National Institute of Agronomic Research)
• University of Eastern Finland (UEF, Department of Biosciences)
• MTT Agrifood Research Finland (MTT, Animal Production Research)
• Aarhus University Denmark (AU, Department of Animal Health and Bioscience)
• Norwegian University of Life Sciences (UMB, Department of Animal and Aquacultural Sciences)
• Swedish University of Agricultural Sciences (SLU, Department of Animal Environment and Health)
• University of Utrecht – The Netherlands (UU, Faculty of Veterinary Medicine, Department of Animals in Science & Society)
• Experts from the original Welfare Quality® project
• European Fur Breeders’ Association (EFBA)

A vezető kutatók Steen Henrik Møller az Aarhus University-ről Dániából és  Professor Jaakko Mononen  UEF University-ről Finnországból.

2011-ben az EFBA éves kiadványának egyik képe arról, hogy hol milyen szőrmefarmok működnek az egyes országokban.

 A 22 európai szőrmetermelő országból elsőként Finnország valósította meg a WelFur követelményeit, ami a nyest és róka farmokra vonatkozik. Ezt 2015-ig az összes többi tagország termelőinek is meg kell tennie. Őszintén be kell vallanom, hogy hiába olvasom ezt a WelFur "kezdeményezést" nem igazán értem, hogy pontosan mi közük is van a kutatóknak a szőrmefarmokhoz. Ahhoz nem kell tudományos fokozat és tanulmányokra elvert sok ezer euró, hogy az ember rájöjjön, hogy az állatoknak is vannak szükségleteik. Arra létrehozni egy szervezetet és tudományossággal megtámasztani, hogy megmutassák és ezáltal erkölcsileg legalizálják a tevékenységüket elég fura dolog. Állatjólétről írnak, arról, hogy ők milyen bölcsen megalkottak egy protokollt, ami az állatok tartására, szállítására és leölésére vonatkozik. Számomra ez megdöbbentő, hogy nem evidens valakinek, hogy ha már használ és megöl valakit akkor azt minél gyorsabban és hatásosabban tegye, hogy az áldozat ne szenvedjen hosszú perceken át. Aki belemélyedne ebbe a protokollba itt meg itt megteheti.

Amúgy az EFBA nagyon büszke arra, hogy nem termelnek felesleges hulladékot, ugyanis a lenyúzott állatok tetemeit bio dízelként hasznosítják fel és ezzel támogatják az alternatív üzemanyag termelést. Csak azt felejtették el, hogy lehet, ilyen áron nem kell az embereknek a bio dízel. (4)

2011-es jelentés szerinti országonkénti szőrme termelés számadatai

Úgy tűnik, hogy sajnos az Európai Unió vezető a globális szőrme előállításban annak ellenére, hogy a kínai szőrmék nagy részét is az EU szívja fel.

Eredeti angol feliratos kép innen.

Emellett a kegyetlenül sok halálos adat mellett van némi pozitív példa is, mégpedig, hogy néhány európai országban már betiltották a szőrmefarmokat. Ezek közé tartozik Nagy-Britannia, Ausztria és Horvátország. Azonban annak ellenére, hogy 2009-ben Nagy-Britanniában betiltották a szőrme farmokat mégis a világ egyik legnagyobb szőrmekereskedelme folyik Londonban. (4)

Magyarországi szőrmeipar

Kevesen tudják de Magyarországon is vannak szőrmefarmok. Nem látványosak, nem beszél róluk senki így nem is tudni semmit. De amint láthattuk magyar tagjai is vannak az EFBA-nak és Európán belül a 3. legnagyobb csincsillaszőrme előállítók vagyunk. Létezik a hazai szőrméseknek is szervezete, mégpedig a Magyar Szőrmeipari Szövetség. Tagjai között tenyésztők, szűcsök és szőrme kereskedők találhatóak. A szövetség a honlapjuk leírása szerint 2008-ban alakult meg és kb. 200 tagja van. Többet nem is nagyon szeretnék róluk írni mert nincs mit. Honlapjuk nem mond semmi informatívat azon kívül, hogy léteznek és 2008-ban illetve 2009-ben tiltakoztak. Először azért, mert egy, az akkori kormány elé terjesztett javaslat a szőrméért tartott állatok tenyésztésének betiltását javasolta, másodjára meg azért mert az EU a fóka-alapú termékek EU-ba való behozatalának tiltását tárgyalta és hozta meg végül.

Reméltem ha az interneten kutakodok akkor többet megtudok se sajnos nem így lett. Továbbra is fekete folt a magyar szőrmeipar az információáramlásban. Ahogy fentebb már írtam itthon legálisan csak csincsilla farmok vannak. Az egyik tenyésztő büszkén vallja, hogy 1978. óta foglalkozik csincsillák szaporításával és legyilkolásával. Az a cég ma a világ legnagyobb tenyészállat-előállító és prémfeldolgozó telepét működteti, 6000 törzsanyával termel. (5)

Tehát az állatokat termelik, nyíltan és pofátlanul profitorientáltan. Sajnos ennél többet tényleg nem találtam, semmi pontosabb információ nem található arról, hogy hányan vannak az országban azok, akik szőrméért szaporítanak, hány állat adja a szaporító bázist, vagy mi történik az anyaállatokkal ha azok már kiöregedtek a folytonos szüléstől mert az ő bundájuk már nem olyan puha, mint a 7-8 hónapos kölyköké. Azt se tudtam meg, hogy milyen módon végeznek az állatokkal, ahogy azt se, hogy mekkora és milyen ketrecekben tartják őket. Nem találtam arra vonatkozóan adatokat, hogy létezik- e és ha van akkor milyen protokoll van érvényben az állatok tartásával és leölésével kapcsolatban.

De akkor lássuk, hogy a 2013.01.01. óta hatályos állatvédelmi törvényben mi található a szőrmeállatok védelme érdekében.

Ennyit találtam a törvényben a szőrméjéért tartott állatok esetében. Nem valami sok, lényegében nesze neked fogd meg jól. Sajnos a rendeletet nem találtam meg, ha valaki esetleg tudja hol olvasható kérem linkelje be nekem, hogy pótolhassam ezt a hiányt.

A szőrmeiparról szóló összefoglaló írást magyar nyelven még a NOÉ Állatotthon bejegyzésében lehet olvasni!

Szeretnék még kitérni egy-két dologra, amit fontosnak tartok megemlíteni mert a hétköznapokban róluk se esik sehol szó.

Az egyik azok az állatok, akiknek a szőrzetével főleg pulóver formájában találkozhatunk a boltok polcain. (Bár őszintén remélem, hogy a cikk elolvasása után senki sem akar majd belőlük készült ruhát venni és támogatni a kínzásukat.) Az angóra nyulakat egyesével kisméretű rácsos ketrecekben tartják és kb. 3 havonta tépik, nyírják meg őket. Ekkor az állatok bőre több helyen kisebesedik, amit egyáltalán nem kezelnek. Nem fertőtlenítik és nem kapnak fájdalomcsillapítót.. Ezt tetézi még, hogy a szőrme szedésnél, nyírásnál a nyulak lábait megkötözik és kifeszítik a testüket. Miután kiszolgálták magukat az állatok a  vágóhídon kötnek ki. Az angóra tenyészetek mintegy 90%-a Kínában található.

A fenti videó hatására jelentette ki a H&M és a C&A is a napokban, hogy felhagynak az angóra nyulak szőréből készült termékek forgalmazásával. Ez állatvédelmi szempontból fontos lépés, ugyanis mindkét fast fashion cég jelen van európai nagyvárosokban és jócskán van ráhatásuk a hétköznapi nők öltözködési szokásaira. Ezzel a lépéssel talán elgondolkodtatják majd  a vásárlókat is, akik eddig tudatlanságból vásárolták meg a szőrmés termékeket.

Mivel most köszöntött be nálunk az igazán fagyos cudar hideg így előkerülnek sajnos a nők és fiatal lányok szekrényeiből az úgynevezett ugg lábbelik. Ezeket főleg azért veszik meg, mert trendik. Azonban azt valószínűleg nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy a "kedvenc" lábbelijük több kisbárány életébe került. Igen, ha eddig valaki nem tudta volna az ugg az kisbárányokból készül. Nem egyből, hanem többől. Aki ilyen lábbelit vesz az kőkeményen támogatja a véres ipart és bizony ő is ugyanolyan véressé válik, mint az, aki megölte a kisállatokat.

Szeretném még felhívni a figyelmet az ún. perzsabundára, ami a meg nem született karakul bárányokból készül. Azért írtam, hogy meg nem született bárányok az áldozatok mert tényleg nem jönnek világra a kicsik, hanem mindenféle érzéstelenítés nélkül felvágják az anyaállat hasát, kiveszik belőle a kisbárányt és az anyát hagyják elvérezni, míg a kicsit szinte azonnal le is ölik mert még ebben az állapotban a legpuhább a gyapja. A karakul juhokat kifejezetten a szőrméért tenyésztik és nem étkezési célra. A farmok Afganisztánban, Kazahsztánban, Namíbiában, Dél-Afrikában, Üzbegisztánban és egyéb közép-ázsiai országokban találhatóak. A karakul bárányok bőrét gyakran párosítja a szőrmeipar a róka prémmel. (6 , 7 )

Ebben és az előző posztban nem tértem ki a vadászok által megölt állatokra, akiket azért ölnek meg, hogy egy lelki nyomorék ember szobájának a falát "díszítse" kipreparálva annak bizonyítékaként, hogy az őt megölő humanoid milyen keménytökű extragigaalfa szuper hím. Erről nem nagyon léteznek szerintem számadatok. Talán össze lehetne szedni a Magyarországon megölt vadállatokat a vadásztársaságok által vezetett vadászati naplóban — azt hiszem így hívják vagy valami ilyesmi — de kötve hiszem, hogy ezt bárkinek is kiadnák, de szeretném felhívni a figyelmet a trófeájáért (koponyájáért) és később szobadíszként végző bőréért megölt állatokra is. Tudom, nem kapcsolódnak közvetlenül a szőrmeipar áldozataihoz de fontosnak érzem, hogy minimálisan róluk is írjak.

Dél-Afrikában például vannak olyan oroszlán telepek, ahol szaporítják az állatokat és  amikor elérték a megfelelő kort, akkor az emberhez szokott, fogságban született állatot elszállítják, elengedik és egy nagy hús darabhoz eresztik, amit elkezd enni és a fizető vadász megöli az éppen táplálkozó állatot. A gyilkos(ok) ezután vigyorog(nak) az állat hullája mellett, hogy milyen szuper vadász(ok) is ő(k). (8)

Közvetlenül nem tartozott a poszt témájához a konzerv vadászat által megölt oroszlánok története de fontosnak tartottam megosztani, hogy tudjanak erről is az olvasók mert erről szinte sehol sem lehet hallani, olvasni. Valószínűleg az olvasók közül senki nem fog rohanni és befizetni egy oroszlán gyilkolásra azonban azzal, hogy tud a jelenségről tud ellene tenni is a nemzetközi petíciók aláírásával.

Őszintén remélem, hogy ezzel a két poszttal sikerült felnyitnom a szemeket és látva azt, hogy milyen áron készül egy szőrmés termék inkább nemet mondanak majd rá. Aki végig olvasta a két cikket és megnézte a képeket, videókat az teljes mértékben tisztában van azzal, hogy milyen és mekkora kegyetlenséget támogat azzal, ha bármilyen szőrmés terméket megvesz. Ne felejtsük el, hogy nem csak a baromi drága, átlag ember számára megfizethetetlen bundákról van szó, hanem a kabátok kapucnijain, a sálak, sapkák és kesztyűk szélein lévő szőrmedarabról, csizmákon lévő szőrmecsíkokról, kiegészítőkről (műszempilla, hajgumi, fülbevaló, kulcstartó, sminkecset, stb.) és kisállatjátékokról.

Minden egyes alkalommal, amikor fizetünk valamiért egyben fogyasztói döntést is hozunk arról, hogy milyen termelési módszereket és ipart támogatunk a pénzükkel. Ne feledjük el, hogy a felelősség a miénk és a kereslet alakítja a kínálatot és nem fordítva!