Miért és meddig kínozzák még önmagukat az emberek?
2013. október 21. írta: ZöldElla

Miért és meddig kínozzák még önmagukat az emberek?

Valószínűleg sok olvasónak furcsának és értelmetlennek tűnik a kérdés, hiszen a mazochistákon és a mániákus önvagdosókon kívül senki se okoz magának szándékosan fájdalmat. Azonban én most nem elsősorban a külső sérülésekre gondoltam, hanem a belső, szervezetben okozott problémákra, fennakadásokra és betegségekre. Ebből fakadóan most nem a gombszemű árva bocik, szűk ketrecekbe zsúfolt tojótyúkok és profitorientált nagyipari termelés oldaláról írok arról, hogy miért gondolom a lehető legjobb életmódnak a vegánságot. Ez pedig az egészség, mégpedig az emberi szervezet egészsége.

A mai elfogadott gondolkodásmódban egészségtelennek tartják a hús-, tojás- és tejtermék mentes táplálkozást. A leggyakoribb tévhitek között szerepel a "húst kell enni, mert abban van csak fehérje" vagy az "igyál sok tejet mert abban kalcium van és az pedig kell a csontoknak". Újabban hallottam azt is, hogy zöldségekben, gyümölcsökben nincs (?) vitamin. Nem tudom honnan veszik ezt a képtelenséget. Egy tény igaz, mégpedig hogy kevesebb ásványi és tápanyag található a mai magyar — és valószínűleg a külföldi — termőföldekben, ami az intenzív használatnak, a műtrágyának és a föld nem pihentetésének köszönhető. Ezt a vetésforgó (növényváltásos termesztés) termesztéssel igyekeznek kivédeni, ami egy agrotechnikai eljárás, miszerint bizonyos időközönként ültetnek el egy növényt az adott területen. A növénytermesztők már régen észrevették, hogy egyes növények termésmennyisége ugyanazon a területen való ismételt termesztés esetén csökken, más növényeké viszont nem változik. Azt is tapasztalták, hogy a pillangós virágú növények javítják a talaj termőképességét, az utánuk vetett növény jobban fejlődik, nagyobb termést ad. ... Vetésforgóban a növényeket rendszeres és szakszerű váltásban termesztik. Az önmaguk után való termesztés hatására terméscsökkenést mutató növények csak vetésforgóban termeszthetők. A vetésforgó fogalmán – ebben a tágabb értelmezésben – a termőterület termesztett növényfajokkal való szakszerű hasznosítási rendszerét értjük. (1)

osemb.jpgKép innen.

Dr. Márai Géza a gödöllői Szent István Agrártudományi Egyetem docense végzett vizsgálatokat 1966 és 1990 között arról, hogy az évek során változik-e, és ha igen, akkor mennyivel a zöldségekben és gabonákban lévő vitamin mennyisége. Az eredmény megdöbbentő vitamincsökkenést mutatott. A következő zöldségek vitamin tartalma csökkent bizonyíthatóan: sárgarépa -40%; borsó -50%; káposzta -95%; illetve az ásványi anyag tartalma szerint a búza -50%; árpa -60% és a kukorica -80%. Azonban Márai professzor tökéletesen megfogalmazta azt, amit már sok más kutató és spirituális vezető is, mégpedig, hogy "azzá leszel, amit eszel". Emellett fontos megemlíteni azokat az embereket, akik bár esznek — többnyire félkész, kész ételeket, finomított szénhidrátokat, színezett édes mű italokat — minőségileg mégis éheznek. (2) Érdemes egy, a professzor úrral készült riportot elolvasni itt.

A fentiek ismeretében azonban azt mondom, hogy a növény alapú táplálkozással még mindig jobban jár a szervezetem, ugyanis mint azt lentebb látni fogjuk, a mai húsállatok egészsége még ennyire se jó. Sajnos magyarországi tanulmányokat nem találtam, így nagy mértékben hivatkozom Ruediger Dahlke Békés táplálkozás, Dr. Bruce Lipton Tudat a belső teremtő, A sejtek mágiája és T. Colin Campbell Kína-tanulmány című művekre, amikben sok évnyi kutatás munkája, illetve több, a témába vágó tanulmány eredménye szerepel.

Kezdjük el a tejjel és tejtermékekkel, hiszen úgy tartják, hogy az erős csontokhoz sok tejet kell inni, mert abban van sok kalcium. A tej másodlagos termék, azaz az által tudunk valamit elvenni az állattól, hogy nem öljük meg és később is használható az adott célra. Jelen esetben a tehenek a rengeteg tej termelésére. A tejjel azonban van egy "aprócska" bökkenő, mégpedig hogy MINDEN állatfaj teje ANYAtej, vagyis újszülött csecsemők eledele a megfelelő gyarapodáshoz és növekedéshez. Minden anyatej a maga fajtájának — így az embernek is — való és annál gazdagabb fehérjékben, minél gyorsabban kell az utódoknak fejlődniük. Az emberi szervezet rendelkezik egy úgynevezett IGF-1, azaz "insulin like growth factor 1" (inzulinszerű növekedési hormon) megjelölésű hormonnal. Ennek az a feladata, hogy az egészséges sejtek növekedésének sebességét és a régi, már öreg sejtek eltávolítását szabályozza. Azonban a túl sok állati fehérje fogyasztása — a tej, tejtermékek, hús és tojás — során az IGF-1 elkezdi felgyorsítani a sejtosztódást és megakadályozza az elöregedett, már felesleges sejtek eltávolítását. E kettő jelenség pedig rákhoz vezet. (Kína-tanulmány, 8. fej. 99-101. j.

Why-Your-Heart-Prefers-Vegetables-To-Meat.jpgKép innen.

Tehát a tej csecsemőtáplálék, és mivel speciális növekedési hormont tartalmaz így a sejtgyarapítás és a saját szervezet felépítse a cél, így az elöregedett sejtek lebontása nem fontos. Azonban egy bizonyos kortól kezdve — kb. serdülőkor — már nem a sejtek gyarapodása a fontos, hanem a sejtállomány fenntartása, így előtérbe kerül az elöregedett sejtek eltüntetése is és az IGF-1-nek nem jut több szerep. A felnőtt emberek szervezetében azonban az IGF-1 pusztító szerepet tölt be, hiszen rákra hajlamosító tulajdonságokat ölt, amennyiben újból felgyorsul a sejtképződésünk, és szinte megszűnik az elhasználódott sejtek lebontása. Érdemes még megjegyezni, hogy az emberi csecsemőknek 1,2 %-nyi fehérjét tartalmazó anyatejre és 180 napra van szüksége, hogy megkétszerezze a súlyát. A borjak csontozatának gyors növekedése miatt a tehéntejnek négyszer-ötször annyi kalciumot, valamint sokkal több ásványi anyagot és fehérjét kell tartalmaznia, mint az emberi tejnek, amiben kétszer annyi tejcukor található, mint a tehéntejben, az emberi csecsemők kezdeti agy fejlődése miatt. A tejcukor elősegíti a myelinképződést, ami az idegsejtek védelmét szolgálja. (Békés táplálkozás 1. rész 29-32. o.) Az ember fejlődése során a serdülőkor környékén áll be változás a szervezetben, mégpedig ekkor zárul le a testépítés és a fehérje illetve a zsír a felnőtt életben veszít a jelentőségéből.

Mivel minden tehén teje egyedi a fehérje-összetétele szempontjából, így mindegyiknek a teje másféle fehérjéket tartalmaz, amit a mai modern tejgazdaságokban összekevernek, majd pasztörizálással még denaturálják a fehérjéket is, ami után egy fehérjekoktél jön létre, ami az emberi szervezetnek és immunrendszernek megterhelő. A tej tehát túlterheli az immunrendszert és következésképpen allergiaforrássá teszi a tehéntejet, emellett pedig kedvez az autoimmun betegségek kialakulásának is. Emellett a tehén tejzsírja sokkal magasabb, mint az embernek, mert jóval magasabb arányban tartalmaz telített zsírsavakat, mint az emberi anyatej, és hozzájárul az érelmeszesedéshez is.


Cow Milk Prodxn.jpgKép innen.

Lényeges még megemlíteni, hogy a tehenek szervezetébe a takarmánnyal együtt egyre több káros anyag kerül, ami pedig a tejbe is átmegy. Ugyanis a szoptató nők szervezethez hasonlóan a tehenek szervezete is a szoptatás időszakát használja arra, hogy kiürítse magából a káros anyagokat a tejen keresztül. (Békés táplálkozás 1. rész 33-34.o.) Jonner és Hansen nevű kutatók már 1991-ben 12 országra kiterjedő vizsgálatukban kimutatták, hogy amelyik országban magasabb a tejfogyasztás, ott annál jellemzőbb az 1-es diabétesz előfordulása, ugyanis a tehéntej fogyasztása öt-hatszorosára növeli az 1-es típusú diabétesz kockázatát. (Békés táplálkozás 1. rész 62.o.) Emellett már kimutatták azt is (1992 Yale Egyetem), hogy a magas állatifehérje-fogyasztás jelentősen növeli a csontritkulás esélyét, ugyanis a szervezet elsavasodik, amit semlegesítenie kell, ehhez azonban kalciumot kell kivonnia a csontokból, növelvén a vizelet útján történő kalciumkiválasztást. Az elsavasodás alapja a többnyire állati fehérjékből álló fehérjedús táplálkozás. Azonban a fokozott növényifehérje-fogyasztás az állati elhagyásával gyakorlatilag megszünteti a csontritkulást. (Békés táplálkozás 1. rész 73-75.o)

Dont-drink-cows-milk.jpgKép innen.

A húsra áttérve: szintén nem sok jóval lehet kecsegtetni a húst evő embereket. Fontos megemlíteni, hogy a boltokba és pultokba kerülő húsáruk nagy része nagyüzemi tartásból származik, és igen elhanyagolható a bio- vagy szabad tartásból származó húskészítmény. A letárgyiasult húsok, kolbászok, szalonnák és húsos krémek valaha érző, gondolkodó, külön egyéniséggel rendelkező, nem nagyüzemi kereteken belül családban élő és társas kapcsolatokat fenntartó élőlények voltak. Ezt amiatt fontos tudatosítani, mert az élő szervezet reagál és védekezik az őt ért traumák ellen, azaz a vágásra nevelt állatok mind lelkileg, mind testileg betegek. Úgy tenyésztették ki őket, hogy minél rövidebb idő alatt a lehető legtöbb húst növesszék magukra, hogy megérje őket a legnagyobb profittal feldolgozni. Az nem érdekli az embereket, hogy azok a szerencsétlen állatok megnyomorodnak a saját súlyuktól, hiszen a csontjaik nem képesek olyan ütemben erősödni, ahogy az állat súlyt gyarapít.

main_meat.jpgKép innen.

Mivel az állatgyárak tulajdonosainak azaz az érdeke, hogy minél kisebb területen minél több állatot növesszen, így az állatokat természetellenesen kis helyre zsúfolják, ahol egyes esetekben meg sem tudnak fordulni. A zsúfoltságtól és a mesterségesen homályos vagy sötét helységekben az állatok stresszessé válnak, és mivel a tenyésztés során az ellenálló képességük is csökkent, könnyebben kapnak el fertőzéseket, vírusokat. Ezt kiküszöbölendően az állatok a takarmánnyal(?) együtt antibiotikumot is kapnak, hogy vegetálva kibírják a vágóhídig és ne dögként kerüljenek be csontlisztnek a takarmányba. Ez ugyanis veszteség az üzelkedőknek. Az antibiotikum beépül az állatok húsába és bizony benne is marad, amikor a lelkes fogyasztó ember megeszi. Ezáltal az emberek önként és dalolva mérgezik saját magukat. Ennek az az egyik hátulütője, hogy bizonyos kórokozók már az istállókban ellenállóak és erősebben lesznek az ellenszerrel, azaz az antibiotikummal szemben és az emberi szervezet egy megbetegedés esetén sokkal kisebb eséllyel és lassabban gyógyul fel. Statisztikák szerint egy átlag nyugati ember 20 000 állat haláláért felelős, ennyit eszik meg élete során. Gondoljuk csak el, hogy ezzel mekkora mennyiségű méreganyagot viszünk be a szervezetünkbe és akkor még csak ettünk. Még szó sincs a naponta használt vegyszer kozmetikumokról, takarítószerekről és egyéb környezeti hatásokról.

Mindezek mellett visszatérve magára a húsra, illetve az állati fehérékre. Az állati fehérjék egyik tulajdonsága az, hogy a D-vitaminnak az aktív alakját, a kalcitrolt gátolja a szervezet elsavasodása által. A kalcitriol nagy mennyiségű. rendszeres kalciumfelvétellel is gátolható, azaz a tejtermékekkel. (Békés táplálkozás 1. rész 23.o.) A magas vérkoleszterin az állati táplálék velejárója, amely a táplálék zsírtartalmát is jelentősen növeli. A vérkoleszterin és a rák közötti kapcsolathoz hasonló összefüggés mutatkozott  a zsírbevitel és a rák között. (Békés táplálkozás 1. rész 41.o.) Az energiadús, zsírban gazdag táplálék sok hússal és kevés zöldséggel az összes rákbetegség mintegy harmadával áll összefüggésben. (Ärzte Zeitung 1999. nov. 26. Studien belegen Einfluss der Kost auf Tumorgenese)

cow.gifKép innen.

Az állati termékek, különösen a hús, a felvágottak és a hal, sok arachindonsavat tartalmaznak, amelynek bomlástermékei közé tartozik a prosztaglandin és a leokutrién. A prostraglandinok fájdalmat közvetítenek. Minél több arachindonsavat tartalmaz a táplálék, annál több gyulladásos anyag termelődhet. (Békés táplálkozás 1. rész 59.o.) Fertőzés és allergia esetén a kórokozók és allergének külső fehérjeszerkezetei jelentenek mintát, autoimmun betegségeknél azonban a test saját fehérjeszerkezetei. Mivel minden határoló felületünk fehérjemolekulákból áll, a megjelenési formák meglehetősen sokfélék. Minél több fehérjét fogyasztunk, annál nagyobb a veszély, hogy az immunrendszer saját fehérjestruktúráikat összetéveszti az idegenekkel. (Békés táplálkozás 1. rész 61.o.)

Antioxidánsok szinte kizárólag csak a növényekben fordulnak elő – állatokban csupán nyomokban találhatóak meg, amelyek szintén a megevett növényekből jutnak hozzá. A fotoszintézis során a növények anyaggá változtatják a nap energiáját az atomjaikban lévő elektronok átalakulása révén. A növényekkel ellentétben sem az emberekben, sem az állatokban nincsenek antioxidánsok, amelyek megvédenének a szabad gyökök okozta sejtkárosodástól.  (Békés táplálkozás 1. rész 88-89.o.)

Bár nem gondolunk bele, de a vegyes táplálkozású emberek főként állott húst esznek. Lényegében dögevőként élik mindennapjaikat, mivel az egészen friss emlőshús nem is volna ehető a hullamerevség miatt, ami a halál után elég hamar beáll. A hús akkor lesz puha, amikor az előrehaladott autoitikus bomlás során az izomszövet aktin-miozin filamentumainak hullamerevsége felengedett. Tehát az emberek mindig bomlásban lévő húst, azaz dögöt esznek. (Békés táplálkozás 1. rész. 118.o.)

index.jpgKép innen.

Minden sejt egyfajta tudatfejlődésen megy keresztül, így a sejtek emlékezetébe elraktározódik az a sok borzalom, amelyet az állatok a tömegtartásban és a vágóhidakon átélnek. (Békés táplálkozás 1. rész 112.o.) Az a félelem, amelyet a tömegesen tartott és vágott állatok húsával együtt az emberek magukhoz vesznek, bizonyos hormonokban és ingerületátvivő anyagokban válnak kézzelfoghatóvá. Ezeket a húsokat pedig az emberek önként és dalolva eszik meg, nem is gondolva arra, hogy milyen és mennyi mérget visznek be a szervezetükbe.

A sejtek idegközpontja a sejtmembrán, ami minden élő sejtben megtalálható. Valamennyi sejthártya ugyanazzal az alapvető, háromrétegű szerkezettel rendelkezik. A sejt táplálkozik, emészt, lélegzik, eltávolítja a fölösleges salakanyagot, sőt még idegi reakciókat is tanúsít. Az egyetlen szervezett struktúrájuk a sejthártya, amely valószínűleg az életműködéseiket összehangoló "agy". (Tudat a belső teremtő 3. fej.75-76.o.) A sejtekről ezt az információt azért osztottam meg, hogy láthassuk, hogy a sejtek képében valamennyire intelligens mini életekkel lehet számolni, amik emlékeznek az "életük" során kapott ingerekre, amik a nagyüzemi gazdaságokban tartott állatok sejtjeinek esetében főleg félelem, fájdalom és depresszió, amit aztán az ember a saját szervezetébe visz és épít be.

Kissé talán hosszúra sikerült a poszt, pedig egyáltalán nincs még vége. Szerettem volna a lehető legjobban az emberi egészség oldaláról bemutatni az állati termékek  fogyasztásának hatásait, viszont úgy, hogy nem írtam a nagyüzemi állattartásról, kissé hiányérzetem van. Ezt valószínűleg pótolni fogom később, egy hasonlóan hosszú és tényeket leíró poszttal.

Őszintén remélem, hogy aki vegyes táplálkozású és elolvasta az írásom elgondolkodik ezeken a dolgokon a saját és szerettei egészsége miatt.

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldella.blog.hu/api/trackback/id/tr435586666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mária 2013.10.21. 18:51:37

"Egy tény igaz, mégpedig hogy kevesebb vitamin található a mai magyar — és valószínűleg a külföldi — termőföldekben"

A termőföldben vitamin?

ZöldElla 2013.10.21. 19:05:30

@Mária: Ásványi és tápanyag, nem vitamin. Köszönöm, hogy felhívta az elírásra a figyelmem.

Bonee 2013.10.21. 19:49:32

huh látom a biokémiát messziről sem ismeri a szerző...
ha már tudományosnak akar látszani kedves szerző, legalább az alapfogalmakkal érdemes tisztában lenni... :S
csak elárulom, maximum elenyésző mennyiségű IGF-1 van a tejben és az is lebomlik a gyomorban..., és amúgy is a szervezet, a vegáké is, elég sokat termel naponta...
ajánlom az angol wikit, érdemes ott kezdeni...
en.wikipedia.org/wiki/Biochemistry
en.wikipedia.org/wiki/IGF-1

evil demon satan devil 2013.10.21. 20:08:05

erre mit mondjak? sztem legyünk fényevők, abba nem halunk bele :D
de tényleg, lassan már semmit nem lehet megenni, mert mindentől cukros, rákos, infarktusos leszel... :(

dhrbikes 2013.10.21. 20:59:09

Létezik vadhús és hal is, aminek a megfelelő arányú fogyasztása nem növeli a koleszterinszintet, nincs bennük antibiotikum és garantáltan szabadon éltek, nem karámban. Ja, hogy ezzel nem lehet rémisztgetni az embereket?

quisum 2013.10.21. 21:07:59

Ez az iromány egyenesen minősíthetetlen, olyan mennyiségű hülyeség, téves információ van viszonylag kis helyre összeszedve, hogy az már kitüntetést ér. A hivatkozások a tudományos objektivitástól kilométerekre állnak, a szerzők egy része simán butaságból, más része üzleti érdekből írta ezeket a tanulmányokat.
Az antibiotikumokkal, vegyszerekkel való rémisztgetés ócska trükk, a tejjel előhozakodni pedig a szerző tökéletes ostobaságát tárja elénk.

quisum 2013.10.21. 21:10:32

Még egy dolog: a wikipédiára hivatkozni nem túl okos dolog, mert civilek szerkesztik és ha nem tudják lektorálni, sok marhaság benne marad. Nekem van egy fantomtelepülésem fent, a kutya sem foglalkozott azzal, hogy ez nem is létezik.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.10.21. 21:11:07

Brrrrrr.....

Ennyi butaság egy oldalon leírva, ez valamilyen szekta irata volt eredetileg?

gyedmaróz 2013.10.21. 21:21:06

"A fotoszintézis során a növények anyaggá változtatják a nap energiáját az atomjaikban lévő elektronok átalakulása révén. "
Ez a mondat kissé elbizonytalanított, hogy lehet, hogy a többi érv is baromság?

ZöldElla 2013.10.21. 21:30:19

Kedves kommentelők!

Kérlek Titeket, amennyiben tudtok a posztban leírtakat cáfolandó több évtizedes kutatás eredményeként született tanulmányt linkeljétek az elérhetőségét, vagy adjátok meg a kutatók, szerzők nevét és a munka címét, hogy utána keressek és elolvashassam én is. Köszönöm.
(Kitalált trollkodó nevek, címek nem érdekelnek, azokat azonnal törölni fogom.)

Bambano 2013.10.21. 21:43:56

Az elejét elolvastam, de annyi hiba volt benne, hogy tovább nem érdemes...

Először is nagyon régen nem használnak vetésforgót, mert elavult. vetésváltás van.

Másodszor az sem igaz, hogy "Egy tény igaz, mégpedig hogy kevesebb ásványi és tápanyag található a mai magyar — és valószínűleg a külföldi — termőföldekben, ami az intenzív használatnak, a műtrágyának és a föld nem pihentetésének köszönhető."

@ZöldElla: akkor kérj cáfolhatatlan bizonyítékokra mutató linkeket, ha te is linkeltél olyat. Ha rendesebb dolgokat akarsz erről olvasni, olvasgasd a Hefop program alapján összerakott egyetemi tananyagokat. Például a date hefopja: www.agr.unideb.hu/ktvbsc/

Vicca Verza (törölt) 2013.10.21. 21:46:52

Féltudományos halandzsa, más halandzsákból idézve. A kedvencem : " a sejtek emlékezetében elraktározódik az a sok borzalom amit az állatok a tömegtartásban, és vágóhídon megélnek." Szerintem a disznósajt nem emlékszik semmire sem.

Roa 2013.10.21. 21:50:03

Néhány dolog csak:
1. A tej valóban nem túl egészséges. De nem a fehérje miatt, amit csak nyomokban tartalmaz (kb. 3,5%) szerző állításával ellentétben, hanem a laktóz miatt, amire aztán semmi szükség sincs. Ha tejjel akarsz bevinni fehérjét, akkor literszámra kellene innod. Ez pedig nagyon nem valószínű.
2. "Érdemes még megjegyezni, hogy az emberi csecsemőknek 1,2 %-nyi fehérjét tartalmazó anyatejre és 180 napra van szüksége, hogy megkétszerezze a súlyát."
Ez szimplán egy ostoba csúsztatás. Hol van a mértékegység? Mennyi anyatejet fogyaszt egy csecsemő? Hány százaléka is ez a testsúlyának? 10%-a. Hol iszik valaki 5-10 liter tejet naponta? A tej csak élvezeti cikk, de attól a max. 2-3 decitől naponta pont semmi bajod sem lesz. Aki meg 5 litert iszik, az meg is érdemli.
3. És még egy: az ember nemcsak dögevő. Elöl még röfög a disznó, de hátul már sütik is ki a vért belőle... :)

Tézis: állatokat ölni nagyon csúnya dolog, ezért azt hazudjuk, hogy egészségtelen, sőt veszélyes, hogy minél több embert riasszunk el tőle. Szép.
Szerencsétlen állati fehérjéket ugyanis CSAK amiatt száműzöd, mert érzékenylelkű állatvédő vagy, és emiatt keresel rá indokot, hogy miért is ne fogyassza őket senki. Miközben például a szójáról is hosszasan lehetne értekezni, de a cukrokat sem említed meg egy szóval sem. Csak nem azt jelenti a vegán, hogy ugyan állati fehérjét nem eszik, de a cukrocskák és a GMO szója azért beleférnek a hiperegészségesség fogalmába? Két kölyökkutya megmentése közé. A "Békés táplálkozás" pedig nem forrás, hanem hitgyűjtemény.

Én meg az elfogyasztott disznók sikító lelkétől lettem ilyen kötekedő...

Bambano 2013.10.21. 21:56:51

ja, és nincs gödöllői Szent István Agrártudományi egyetem sem. Szent István Egyetem Gazdasági-, Agrár- és Egészségtudományi Kara van.

Az anyatejjel kapcsolatban: újszülött állatok föcstejet isznak, az anyatej más tészta.

Ja, azt gondolom tudod, hogy a tejtermelésre beállított teheneket *sokkal hamarabb* levágják, mint ha természetes halállal pusztulna el.

A gyomorba jutott IGF1 kb. semmit nem csinál az emberben, mert a gyomorsav szétkapja, mint foxi a lábtörlőt. A rákot egyáltalán nem gyorsítja, a rák genetikai hiba miatti megváltozott sejtek osztódása. Ja, és azért sem gyorsítja, mert nem kerül hormon formában a véráramba.

Ugyanígy értelmetlen a tejet gyanúsítani az emberben termelődő hormonnal kapcsolatban, a kettő között semmi kapcsolat sincs.

"Az ember fejlődése során a serdülőkor környékén áll be változás a szervezetben, mégpedig ekkor zárul le a testépítés": fail, a serdülőkor az pont a fejlődés felgyorsulása, amikor a gyerek hirtelen nőni kezd, megnyúlik, átmenetileg nyiszletté válik. Amikor eléri felnőtt magasságának nagyrészét, akkor elkezdi a testtömegét építeni, vastagítani a csontjait, növelni az izmait. Ez egyáltalán nem a serdülőkor, ez bőven a huszonéves korban ér véget.

Bambano 2013.10.21. 22:03:20

"Mivel minden tehén teje egyedi a fehérje-összetétele szempontjából, így mindegyiknek a teje másféle fehérjéket tartalmaz, amit a mai modern tejgazdaságokban összekevernek, majd pasztörizálással még denaturálják a fehérjéket is, ami után egy fehérjekoktél jön létre"

az nagyon messze nem igaz, hogy minden tehén teje egyedi. másféle fehérjéket biztosan nem tartalmazhat, mivel azonos aminosavkészletből azonos fehérjéket tud felépíteni. Ha azt állítottad volna, hogy a fehérjék egymáshoz viszonyított aránya nem egyforma, abban több igazság lenne. Az sem lenne igaz teljesen, de legalább nem lenne kapásból marhaság.

Ma már nem használnak pasztörizálást. A csíramentesítés nem denaturálja a sejteket.

A denaturálás: "Denaturalás, az a művelet (keverés, festés, elegyítés, kezelés), amellyel valamely anyag eredeti tulajdonságait megváltoztatják és ezáltal azt fogyasztásra, általános használatra alkalmatlanná teszik."

Másrészt ha denaturálta volna, a maradék már nem lenne fehérjekoktél.

csíra 2013.10.21. 22:06:53

Én értem a bejegyzés szándékát, de azt azért ne felejtsük el, hogy a hús önmagában nem csak a bolti húst jelenti. Manapság már nem ördögtől való dolog saját tartású állat húsát felhasználni, ami nagyságrendi különbséggel rendelkezik az antibiotikumos, rossz tartási körülményekből származó húsoktól.

A tej ártalmas volta erősen kétséges, túlságosan és aránytalanul nagyítva az esetleges hátrányos(?) hatásait. Főleg, hogy a tej ezesetben is nem csak a bolti tej lehet, hanem háztáji nevelésben élő állat teje is, ami szintén különbözik a bolti, kezelt tejkészítménytől. Pláne, hogy nem csak tehéntej létezik, a kecsketej a magyar konyhában és a magyar táplálkozási kultúrában is megtalálható hosszú évszázadok óta, és jelentős különbség van a kecske és a tehén teje között.

Végezetül pedig, az elején azzal indul a bejegyzés, hogy a kizsákmányolt termőföldben növekedett növények mennyivel másabbak manapság, mint régen. Ezt még el is tudom hinni és el is fogadom. De aztán a bejegyzés végigsavazza az általánosan elfogadott és fogyasztott fehérjeforrásokat. Így tehát milyen alternatíva marad is? Növényi alapú fehérje nem jó, hiszen ma már nem tartalmaz annyi hasznos ásványi anyagot és vitamint, mint régen. Az állati eredetű fehérje meg nem felnőttnek való, meg még egyéb hátrányos dolgok... Akkor már tényleg csak a fényevés marad?

Ha a bejegyzés célja a gondolkodás, az újragondolás volt, akkor indításnak jó. De remélem, hogy nem akart az író senkit sem meggyőzni arról, hogy mondjon le az állati eredetű fehérjékről.

tejcsokoládé (törölt) 2013.10.21. 22:08:03

Jomagam nem eszem hust (jo, halat igen), es lelkesen vedem az allatokat, altalaban partolom ha valaki szinten az allatok vedelme es az egeszseges taplalkozas mellett kardoskodik, de ez a cikk szerintem a leglelkesebb vegat is elriasztja a benne talalhato rengeteg altudomanyos, buta, hamis kijelentesevel.

Bambano 2013.10.21. 22:11:05

"Ugyanis a szoptató nők szervezethez hasonlóan a tehenek szervezete is a szoptatás időszakát használja arra, hogy kiürítse magából a káros anyagokat a tejen keresztül.": ez egy sima mezei vadbaromság. Miért is várna a tehén a szoptatási időszakra, hogy megszabaduljon a káros anyagaitól? Tájékozatlan firkászok kedvéért: a tehén életében minden laktációs időszak végén van egy időszak, szárazra állításnak hívják, amikor felkészítik a tehenet a következő vemhességre. Na ha valamikor, akkor ilyenkor lehet megszabadulni a káros anyagoktól (ha egyáltalán voltak), mert ilyenkor változtatnak a takarmányozáson is.

"Lényeges még megemlíteni, hogy a tehenek szervezetébe a takarmánnyal együtt egyre több káros anyag kerül, ami pedig a tejbe is átmegy.": hahó, jóreggelt, a tehén kb. ugyanazt eszi, mint amit a zöldek. a te salátádat pont ugyanolyan koszos területen termesztik, mint a tehén takarmányát, csak a te salátádat nem ellenőrzik annyira.

mondjuk arra is kíváncsi lennék, hogy milyen anyag az, ami túléli a tehén bendőjét...

ZöldElla 2013.10.21. 22:18:18

@Roa: A szója és a cukor más téma és mindegyik meg is érne egy-egy posztot. Én személy szerint igyekszem a GMO-s dolgokat kerülni. Szerencsére eddig Magyarországon tiltják a génmódosított növények termesztését. Bár azt nem tudom, hogy a GMO-s növények importálása is tiltott-e vagy nem.
Én amióta vegán vagyok lényegesen kevesebb fehér cukrot fogyasztok, heti 2 kávéskanállal, amikor a szüleimnél vagyok és kávét iszom. A cukros édességek nagy része nem vegán így egyből ki is esnek. Az édesítés témában pedig vannak alternatívák, azokból is akarok majd valamikor posztot írni.

csíra 2013.10.21. 22:20:14

Még egyet: nem-vegánként azt gondolom, hogy engem sokkal jobban érdekelnek és sokkal szívesebben olvasok olyan írásokat, ahol a hús nélküli étkezés, mint ALTERNATÍVA jelenik meg, és így írnak róla. Mert ez számomra érdekes, de nem érzem azt, hogy be akarják nekem bizonyítani, hogy csakis a hús nélküli élet és étkezés lehet a jó és az elfogadható.

Írj arról, hogy a bab és a borsó milyen tápértékkel rendelkezik, és mennyire lehet vele kiváltani a húst, mint fehérje forrást.

Ez lett volna még az észrevételem.

Bambano 2013.10.21. 22:24:24

szép mondat az is, hogy a tej miatt bevitt sok kalcium mellett a csontokból vonja ki a kalciumot...

ahhoz már fáradt vagyok, hogy az antibiotikumokról szóló paragrafusokat is tételesen cáfoljam, marhaság mind.

"A fotoszintézis során a növények anyaggá változtatják a nap energiáját az atomjaikban lévő elektronok átalakulása révén.": ez kész. ez pont olyan szép mondat volt, mint egy másik blogon olvasott dominánssá váló letális gén.

A növények nem változtatnak semmit anyaggá, ahhoz ciklotron kellene, vagy más, hasonló, bazi nagy, bazi sok energiát fogyasztó cucc. A fotoszintézis során a napfény energiájának segítségével széndioxid molekulából és vízből oxigént és cukrot állít elő, amely folyamat közben energia szabadul fel. Ezt protonszivattyúk segítségével arra használja, hogy adp-ből atp-t csináljon (fellógasson egy harmadik foszforatomot a molekulára). Ebben tárolja a sejtek számára később felhasználható módon az energiát.

Ja, azt gondolom tudod, hogy az élőlények a fotoszintézis által tárolt energiát használják fel. Ha igaz lenne, amit írtál, akkor az ember is olyan zseni lenne, hogy képes lenne két bigmekk szagú fingás között visszaalakítani az elektronokat eredeti állapotjukra. Na ugye, hogy ez nonszensz.

rákerestem: hu.wikipedia.org/wiki/Ruediger_Dahlke : számos könyvet írt az *EZOTÉRIA* területén.

Na ennyit (se) érnek a forrásaid.

Bambano 2013.10.21. 22:29:14

az, hogy a sejt idegközpontja a sejtmembrán, marhaság. kb. mintha azt írnád, hogy minden téglában van egy külön ház. az idegközpont sok sejtből áll, következésképp nem lehet a sejt része.

látom, erőltetnéd a nagyüzemi állattartást is, szerintem ne tedd, mert fingod nincs az egészről. nem tud az állat megfordulni... ja, mert lebetonozták a lábát...

szóval vagy írd ki a blogodra, hogy ide csak ezoterikusok jöjjenek, vagy ne irkálj marhaságokat.

Scuttle 2013.10.21. 22:38:50

Kedves Ella, ez az írás valamint a kommentjeid egy egyetemen a következőket vonták volna maguk után:
Agrokémia: elégtelen
Mezőgazdasági alapismeretek: elégtelen
Genetikai alapismeretek: aláírás megtagadva
Földműveléstan: elégtelen
Növényélettan: elégtelen
Talán marketingből (jobb helyeken töltelék tárgy) átmennél.
És ezzel természetesen nem azt mondom, hogy aki nem végzett egyetemet/iskolákat az hűlye vagy tudatlan (mert nem így van, persze aki gondolja öltözködhet), de tudományos közegbe ezek a tévképzetek elég hamar elhasalnának.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2013.10.21. 22:54:16

Minden tanulatlan vega lehet már szakértő?

Bambano 2013.10.21. 22:57:35

@Scuttle: állattenyésztéstant kihagytad (lásd: megfordulni se tud)

Scuttle 2013.10.21. 23:07:20

@Bambano: azt már le se mertem írni ;)

zaturek 2013.10.21. 23:15:16

Emberi ésszel felfoghatatlan idők óta eszi az ember állatok húsát. Ha nem lenne szükségünk állati fehérjékre, már évezredekkel ezelőtt áttértünk volna a növényevésre. Erről a természet gondoskodott volna.

wmaki · http://szuklatokoruekdemagabiztosak.blog.hu/ 2013.10.21. 23:21:15

Látom idejött a sok bulizósfiatal, meg egyetemista. Bambano is okoskodik itten, mert nem holisztikus a látásmódja.
Bizony, az állatokkal elmondhatatlan borzalmak történnek a vágóhídon, és a rossz energiák belekerülnek a húsba :X
A vegák ezért kiegyensúlyozottabbak, mert nem esznek meg annyi negatív energiát.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2013.10.21. 23:43:19

"Miért és meddig kínozzák még önmagukat az emberek?"

Én azért kezdtem el olvasni ezt a posztot, mert kíváncsi fajta vagyok. De nem kínoztam vele sokáig magam.

Örülök, hogy válaszolhattam a címben feltett kérdésre.

Bambano 2013.10.22. 01:09:11

@wmaki: "Bambano is okoskodik itten, mert nem holisztikus a látásmódja.": tegyük hozzá: szerencsére.

Vicca Verza (törölt) 2013.10.22. 03:45:36

Látom a tudományos érvek nem nyomnak annyit a latban mint a hit. :-) Nincsen ezzel semmi baj, mindenkinek van valami hóbortja, és a vegaság legalább nem káros, max unalmas.

ZöldElla 2013.10.22. 22:18:15

@zaturek: Nem kell messze visszamennünk az időben, elég csak a 20. század első felére gondolnunk, amikor is nem ettek minden nap húst az emberek. Nem véletlenül van a köztudatban szerintem az ünnepi, vasárnapi húsleves pl. Ráadásul akkor főleg háztáji állatokat ettek. A nagyüzemi tartás és gazdaság a tömeggyártással együtt a 2. világháború után jelentek meg, ahogy az egyre több hús fogyasztása is. Tehát régen sokkal kevesebbet és mondhatni kevésbé szennyezett húst ettek az emberek. Emellett többet mozogtak, ami az egészség szempontjából szintén fontos. Manapság a légkondi, neon világítású irodaházak és a 100 méteres távolságra is autóba, buszra ülő emberek kevésbé fittek. De ez csak az én meglátásom.

ZöldElla 2013.10.22. 22:23:08

@Bambano: Nézz utána Dr. Bruce Lipton kutatásainak. Nem hiszem, hogy egy sejtbiológus és orvosegyetemi professzor hülyeségeket találna ki brahiból.
Az önéletrajza itt megtalálható:
www.brucelipton.com/curriculum-vitae