Ha fontosabb a saját életed, mint a bálnáké nem itt van a helyed - interjú
2013. szeptember 03. írta: ZöldElla

Ha fontosabb a saját életed, mint a bálnáké nem itt van a helyed - interjú

Kristóf Veronikának, a Japan Dolphins Day 2013 magyarországi demonstráció egyik szervezőjének tettem fel pár kérdést, aki egyben a Sea Shepherd önkéntese és magyarországi képviselője is egyben. Köszönöm Verának, hogy minden kérdésemre válaszolt és nem sajnálta az időt a bővebb kifejtésekre sem. Az olvasható feleletek sok kérdést megválaszolnak, amik a tegnapi poszttal kapcsolatban felmerülhetett bennünk.

Mi és mit csinál pontosan a Sea Shepherd? Mit kell róla tudni?

A Sea Shepherd Conservation Society (www.seashepherd.org) a tengeri élővilágmegmentéséért alakult nonprofit szervezet, mely az 1977-es alapítása óta töretlen lendülettel és elszántsággal küzd a bálna- és fókavadászat, delfinmészárlás ellen, valamint óceánjaink ökológiai egyensúlyának megőrzéséért. Áádáz ellensége a japán, norvég, dán, izlandi bálnavadászoknak és a kanadai fókavadászoknak egyaránt. Az óceánok rendőrségeként lép fel a mészárlás ellen, nem kímélve a bűnözők tulajdonát. A Sea Shepherd akcióit kikötőkben elsüllyesztett és nyílt vízen megrongált bálnavadászhajók nevei fémjelzik. Logikusan felépített és körültekintően végrehajtott akcióink során soha senki nem sérült meg és nem vesztette életét az ellenség hajóin sem.

 

Mikor és miért jelentkeztél ehhez az állatvédő szervezethez?

2003-ban csatlakoztam a Sea Shepherd-hez, mert ez a világ leghatékonyabb szervezete, amely közvetlenül a bűncselekmény helyszínén, hatékonyan avatkozik be a tengeri emlősök védelmében.

 

Nehéz volt felvenni a kapcsolatot a Sea Shepherddel és kijutni a legénység tagjai közé?

Amikor 2006-ban először jelentkeztem Antarktiszi Bálnavédelmi Kampányra, akkor még kb. 400 önkéntesből választották ki a 2 hajó 80 fős legénységét. A következő években aztán az Animal Planet „Bálnák Háborúja” — youtube-on Whale Wars címszót beírva kereshetünk rá — dokumentumfilm-sorozat hatására ugrásszerűen megnőtt a jelentkezők száma, napjainkban már kb. 10.000 jelentkező közül állítják össze a csapatot.

 

Van valamilyen speciális kitétel, aminek meg kell felelni vagy éppenséggel nem lehet meg a jelöltnél?

A legrövidebben Paul Watson Kapitány szavaival tudom megfogalmazni a legfontosabb kritériumot: „Ha neked fontosabb a saját életed, mint a bálnáké – nem itt van a helyed!” Az Antarktiszi Bálnavédelmi missziók során, felfegyverzett, mindenre elszánt ellenséggel kell szembeszállnunk, Földünk legmostohább időjárású régiójában.

 

Hogyan válogatják ki a Sea Shepherdnél, hogy kik vesznek részt és mennyi ideig a mentőakciókban?

Szigorú, több szintű válogatáson esnek át a jelentkezők, mielőtt csatlakozhatnak bármely  kampányunkhoz.

 

Hány kampányban vettél már részt?

Eddig hat Antarktiszi Bálnavédelmi kampányban vettem részt, összességében kb. 18 hónapot töltöttem az Antarktisz térségében.

 

Milyen feladatokat kellett ellátnod?

A hajókon minden önkéntesnek konkrét munkaköre van. Én a 3-4 fős vegán szakács-team egyik tagja és újságíró vagyok. Ez azt jelenti, hogy napi 8-10 óra aktív fizikai munka mellett, napi 2-4 órában cikkeket írok és a Sea Shepherd híreit fordítom a www.seashepherd.hu számára. Természetesen, akció idején mindannyiunkra sokkal több feladat hárul, ilyenkor előfordul, hogy napokig 4-5 óra alvással dolgozzuk végig a napokat.

 

Mit változtatott meg benned a bálnák, delfinek védelme? Volt olyan dolog, amit átértékeltél magadban a tengeri emlősök hatására?

Olyan tartalommal töltötte meg az életemet, amit nehéz lenne szavakba önteni. Az eddigi hat kampány során többször voltunk konkrét életveszélyes helyzetben, ezek nem elriasztottak, hanem megerősítettek. Felelősségvállalásom a cetek iránt, érzékenyebbé tett a környezetvédelem más ágai iránt is. És szétforgácsolódás nélkül nem lehet mindent 100%-osan csinálni, de azzal, hogy vegetáriánus étkezésről vegánra váltottam, jó tudni, hogy miattam nem kell szenvedniük a „haszonállatoknak” sem.

 

Amikor élőben láttál bálnát, delfint a nyílt óceánon akkor milyen közel voltak hozzád? Érzik az állatok, hogy ti segíteni akartok nekik?

Időnként egészen közel jönnek hozzánk a delfinek és bálnák, a delfinek előszeretettel lovagolnak a hajónk orrvizén, és néha a bálnák is nagyon kíváncsian elidőznek körülöttünk. Ezek a pillanatok egyszerre felemelőek, hiszen a látvány csodálatos, de ugyanakkor a szívünk szakad meg, hogy ezek az ártatlan teremtmények esetleg legközelebb egy japán bálnavadászhajó mellett úsznak el, és akkor ott véget ér az életük! Mi hisszük, hogy érzik, miattuk vagyunk ott, miattuk vállaljuk a kockázatot, és eszerint teljesítünk!

 

Itthon, Magyarországon is a Sea Shepherdhez köt a munkád vagy ez egy szabadidős hobbi számodra?

A Sea Shepherd magyarországi képviselője vagyok – önkéntesként, és önkéntesek vagyunk a hajón is. Ez már életforma, ennek rendeltem alá mindent az életemben.

 

Hogy zajlik egy-egy bálna vagy delfinmentő akció? A japán bálnavadász flotta veszélyezteti-e szándékosan a Sea Shepherd hajóinak és legénységének az életét?

A tajii delfinmészárlást csak „megfigyelhetik” a Sea Shepherd önkéntesei, az Öböl Őrei. Ez azt jelenti, hogy bármiféle törvényellenes (pl. hálók átvágása, testi inzultus a delfingyilkosok ellen) cselekedet azonnali kiutasítással vagy börtönnel sújtható. Ezt pedig az Öböl Őrei nem kockáztatják, mert akkor a taijii horror-öböl szennyes titka visszasüllyedne a felejtés homályába. Ezért ők fotó- és videofelvételekkel tájékoztatják a nemzetközi közvéleményt és jelenlétükkel zavarják és nehezítik a delfingyilkosok „munkáját”. Az Antarktiszi Bálnavédelmi tevékenységünk során, úgynevezett Robin Hood-os eszközökkel (füst- és bűzbomba, festékpatronok, gyógyszerek bevonására alkalmas síkos anyagok), fegyvertelenül a szó szoros értelmében, de a XXI. század legmodernebb fegyverével, a média nyilvánosságával küzdünk az illegális japán bálnavadász-flotta ellen. Felkutatjuk, üldözzük őket, szembeszállunk velük, mert amíg előlünk menekülnek, velünk harcolnak – addig nem gyilkolják a bálnákat. 

 

Hogy tudjátok feldolgozni, amikor minden igyekezetek ellenére sikerül megölni a vadászoknak 1-1 bálnát, delfint?

A taijii horror-öbölben állomásozó Öböl Őrei nap, mint nap szembesülnek a halállal. Mi, az Antarktisz térségében eddig még csak 2 alkalommal láttunk meghalni bálnát, ugyanis a japán bálnavadász-flotta nem nagyon mer megállni és célozni a jelenlétünkben. A 2009. február 6-án átélt borzalmak, négy meggyilkolt bálna testének látványa engesztelhetetlen haragot váltott ki bennem / bennünk. Ez a harag motivál, hogy a maximumot hozzuk ki magunkból, minden helyzetben.

 

Kaptál e személyesen életveszélyes fenyegetést japán bálnavadászoktól vagy hivatalos személytől?

A japán konzulok szoktak figyelmeztetni tárgyalásaink alkalmával, hogy nem javasolják, hogy ismét csatlakozzak a Sea Shepherd legénységéhez, mert az „illegális’ és „veszélyes”. De ez nem tart vissza, mert a Sea Shepherd éppen a nemzetközi és ausztrál bálnavédelmi törvények betartatására kényszeríti az illegális japán bálnavadász-flottát, tehát a jog a mi oldalunkon áll; és amíg a bálnák életveszélyben vannak, mi sem üldögélhetünk a foteljeinkben!

 

Miért támogatja a japán kormány ezt az értelmetlen mészárlást? Mi haszna származik belőle?

A japán bálna-lobby befolyása hatalmas. A japán kormányban már van egy kisebbség, amely a cetek mészárlása ellen emeli fel szavát, de sajnos befolyásuk még nem elegendő ahhoz, hogy annak valóban véget vessenek. Bizonyára önös gazdasági és politikai haszna származik azoknak, akik döntéshozó pozícióban vannak.

 

Miért hunynak szemet a nemzetközi szervezetek afelett, hogy ’tudományos célú” kifogással folytathatják a japánok az öldöklést?

A japán delegáció azzal fenyegeti a Nemzetközi bálnavadászati tanács (IWC) elnökségét és tagjait, hogy amennyiben nem járulnak hozzá, önkényesen megállapított, „tudományos” vadászati kvótájukhoz (1.035 bálna/szezon), akkor kilépnek a szervezetből, és onnantól minden útjukba kerülő bálnát lemészárolnak. Egyes, nagy környezetvédő szervezetek beletörődésének, megalkuvásának okát nem ismerjük pontosan.

 

Vannak-e tudományos felmérések arról, hogy a japán emberek mit gondolnak a bálna- és delfinmészárlásról és a húsukról?

A japán átlaglakosság nem fogyasztja a cetek testét. Korábban nem is nagyon tudtak arról, hogy mi zajlik olyan elszigetelt területeken, mint Taiji, vagy az Antarktisz térségében. Az utóbbi években azonban változás következett be, egyre többen tisztában vannak azzal, hogy a nemzetközi közvélemény miért ítéli el Japánt, és őszintén fel vannak háborodva, hogy néhány száz delfin- és bálnagyilkos milyen szégyent hoz nemzetükre! Azt is egyre többen tudják, hogy a cetek teste telített mérgező nehézfémekkel, ezért elfogyasztásuk súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást, születési rendellenességeket okoz, így tudatosan kerülik a cetek testének fogyasztását.

 

Ha abbamaradnának a mészárlások akkor sérülne-e a japán tradíció bármiben is?

A bálnamészárlás nem tradíció, azt csak 1946 óta űzik, eredetileg az USA egyik tábornokának támogatásával, aki a hirosimai és nagaszakii atomtámadás „kompenzálásaként” szerelte fel bálnavadász-hajókkal a japán bálnavadászokat. A delfinmészárlás szinte minden egykori delfinvadász faluban megszűnt, helyét felváltott a jövedelmező delfinnéző hajós kirándulások szervezése. A taijii horror-faluban egyetlen igény tartja még működésben ezt a bűncselekményt, ez pedig a delfinrabszolgatartó-iparág áldozatigénye!

 

Szállít-e Japán európai vagy amerikai éttermekbe bálna illetve delfinhúst?

Hivatalosan nem, de természetesen ennek is lehet feketepiaca. Legutóbb az USA-ban, egy magyar gyökerekkel rendelkező önkéntesünk, Téglás Zoli zenész leplezett le egy éttermet, amit emiatt a bűncselekmény miatt be is zárattak.

 

Te magad voltál a taiji mészárlás helyszínén és vettél részt ottani akcióban?

Nem voltam még Taijiban, de hat Antarktiszi Bálnavédelmi kampánnyal és aktív újságírói tevékenységemmel hátam mögött nem valószínű, hogy beléphetnék és szabadon mozoghatnék az ország területén.

 

Miért volt fontos a 2013. szeptember 1-ei demonstráció? Mi ellen is demonstráltatok pontosan és milyen eredményt vártok tőle?

Minden év szeptember 1-én kezdődik a taijii delfinmészárlás, ami következő év február végén ér véget, attól függően, hogy hogyan teljesítik a vadászati kvótát. A nemzetközi demonstráció keretében a résztvevők egyaránt megemlékeznek a meggyilkolt és a rabszolgasorsra ítélt áldozatok emlékéért. Reménykedve tapasztaljuk, hogy egyre több japán állampolgár is csatlakozik hozzánk, Tokióban, Taijiban egyaránt tartottak demonstrációt. Ez jelentheti a változást. Továbbá bízunk benne, hogy mostanra mindenki tisztában van vele, hogy a delfináriumok látogatásával egyenesen a taijii delfinmészárlást támogatták, és az emberek belátják, hogy az a néhány órás szórakozás, amire drága pénzen befizetik családjukat, nincs arányban azzal a szenvedéssel, ami a tartályokba kényszerített delfineket sújtja! Ha nincs delfinárium, nincs szükség a taijii vérengzésre. Egyszerű!

 

Magyarország mindenkori kormánya támogatja vagy ellenzi a bálnavadászatot? Melyik egyezmény tiltja az EU-ban a bálnavadászatot? Ha jól tudom Izland amiatt lépett ki az Unióból mert az EU tiltja ezt a fajta tevékenységet.

A mindenkori magyar kormány illetékesei ellenzik a bálnamészárlást és ennek az IWC konferenciáin hangot is adnak. Köszönet érte!

 

Találkozhatunk-e az EU határain belül bálnahússal vagy bálnacsontból készült termékekkel? Ha igen akkor ez fel van e tüntetve rajta az eredete vagy rejtetten van forgalomba hozva? Mire kell figyelnünk és mely országok termékei között?

Dániában minden bizonnyal előfordulhatnak ilyen termékek.

 

Fel tud-e lépni és akar-e tenni a Sea Shepherd a dániai „hagyományőrző” delfinmészárlások ellen? Ha igen akkor hogyan? Vagy csak a japánokra koncentrál a szervezet?

Nem koncentrálunk egyetlen nemzetre, a japán cetmészárlás azért egy kiemelt pontja a misszióinknak, mert a legtöbb áldozatot fenyegető, két helyszínű, könyörtelen mészárlás. A Sea Shepherd rendszeresen fellép a ferociousi {könyörtelen / gyilkos} szigeteken zajló delfinmészárlás ellen, legutóbb 2011-ben volt jelen hajónk, a kampányról az Animal Planet „Viking shore” címmel készített 6 részes dokumentumfilmet.

 

Melyek azok a cégek, amelyek támogatják a bálnavadászatot? Van e módunk rájuk hatni ha nem vásároljuk meg a termékeiket és bojkottáljuk őket?

Nem elegendő a bálnavadászatban érdekelt cégeket bojkottálni, igazi eredményt akkor lehet elérni, ha az adott nemzet (Japán, Norvégia, Dánia, Izland) minden gazdasági ágára nyomást gyakorolunk, hogy azok kényszerítsék ki a változást.

 

Egy átlag, halandó ember Magyarországról hogyan tudja támogatni a tengeri emlősök védelmét? Mikre kell odafigyelni? Milyen oldalakon, fórumokon tud tájékozódni?

Környezettudatos vásárlás! Ne vásároljuk a delfin- és bálnavadász nemzetek termékeit – meg fogják érteni! A legfontosabb pedig, hogy soha ne látogassunk delfináriumokba, tengeri parkokba! Most már tudjuk, a delfinek nem önként kerülnek oda, mosolygós ábrázatuk nem öröm, hanem genetika. Ki tudna mosolyogni, ha azt a fajt kell szórakoztatnia, amelynek egyedei könyörtelenül meggyilkolták a családtagjaikat?!

 

Van-e másik, Sea Sheperdhez hasonló szervezet a világon vagy ti vagytok az egyetlen ilyen módon tengeri emlősöket védő szervezet?

Igen, bár rövid a lista: van még egy hasonló hatékonyságú szervezet, az Agenda21, egy titkos norvég team, akik a norvég bálnavadász-hajók körültekintően, kikötőben, személyzet nélkül végrehajtott elsüllyesztésével járulnak hozzá a bálnák védelméhez.

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldella.blog.hu/api/trackback/id/tr425492153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2013.09.03. 11:27:03

A bálna
(dal)

Csapzott bálna fut a hegyen.
Távol áll tőle, hogy egyen,
Mindenképpen fogyni akar.
Égből lenyúl érte a Kar,
Felhőszintig fölemeli,
S fókazsírral tölti teli.
„Minek neked cingár alak?
Én pufóknak alkottalak.”

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.hu/2011/07/balna.html

megzenésítve:
www.youtube.com/watch?v=Ml63i0DEapc
:)

"the dragon" · http://kigondoltam.blog.hu/2013/08/26/elrendezett_hazassag 2013.09.03. 13:24:47

Azt elmagyarázná valaki, hogy miért lett ekkora kultusza a bálnáknak? Mi lesz a következő, hogy majd tonhalat, esetleg pontyot sem ehetünk?!

Ökológia szempontból szinte semmi hasznuk ezeknek a benga buta halaknak, így nem értem, miféle érv szólhat amellett, hogy a vízben hagyjuk őket - egyébként évről évre tucatjával úsznak a partra maguktól is... -, miközben a világon sok millió gyermek éhezik. Szerintem ez elég durva szociális érzéketlenségre vall!

Egyébként meg finomak, igen - bár a delfinhúst személy szerint jobban kedvelem -, egészségesek, igen - lásd milyen sokáig élnek a japánok, az izlandiak, a dánok! -, uzsgyi, partra velük!

(Az interjúban elhangzott nettó hazugságokra nem is reagálnék érdemben. Elvégre mi mást várhat az ember egy sötétzöld aktivistától, aki efféle valószerűtlen pótcselekvésekkel igyekszik kompenzálni azt, hogy csúnya.)

P. dictus Magister 2013.09.03. 22:15:48

@"the dragon": Lol te mekkora troll vagy öregem XD