Gyerekkorom nagy klasszikusa Flipper a palackorrú delfin, aki a Elijah Wood filmjében és Jessica Alba tévésorozatában játszi könnyedséggel végezte el a különböző trükköket. A főszereplőt irigykedve néztem, hogy mennyire jó neki, hogy delfinnel játszhat és úszhat.
Az sose merült fel bennem, hogy vajon a delfin hogy érezheti magát. Akar-e egyáltalán a filmben szerepelni, akar e trükköket végrehajtani vagy akar-e az emberek közelében lenni. Most már tudom, hogy nem, nem akartak. Bizony, többesszámot használtam, hiszen a Flipper sorozatban 3 delfint tartottak fogva, akiket a nyílt tengerről, a családjuktól szakítottak el a film miatt.
Nekem senki nem mondta, hogy Flipper rab. Nekem senki nem mondta, hogy éheztetik a delfint és sokszor csak a mutatványokért kapott döglött halon vegetál. Nekem senki nem mondta, hogy a családjától, a csordájától szakították el mert az emberek úgy gondolták, hogy nekik joguk van más élőlényeket megnyomorítani.
Régi nagy álmom volt, hogy ne csak a tévében lássak delfint. Ugyanígy volt ezzel a családom is, így egyszer, amikor olyan helyen voltunk ahol volt delfinárium, mi is megvettük a jegyet és végignéztük a show-t. Amennyire vártam annyira rossz érzéssel ültem végig. Valahol ott motoszkált bennem, hogy ez így nem helyes. Kicsi a medence, nincs elég helyük, sokan vannak kis helyen, de tudatlan voltam, és elhessegettem magamtól a kellemetlen gondolatokat. Struccpolitikát vettem fel, pedig az ösztöneim azt súgták, hogy helytelen amit nézek, és amit megtapsolok.
Szeretném, ha mások nem esnének bele az én hibámba, és tisztán látnák, hogy mi a probléma a delfinárium intézményével. Éppen ezért tettem fel a kérdéseimet Kristóf Veronikának, a Sea Shepherd önkéntesének, aki hazánkban szerintem az egyik legszakavatottabb ember a delfináriumokat illetően, hiszen már sok éve a tengeri emlősökért él, és aktívan részt vesz a védelmükben.
Mi is pontosan a delfinárium, és általában milyen fajtájú állatok találhatóak ott?
Delfinárium: még a helyesírás-ellenőrző program is - nagyon helyesen! - hibásnak érzékeli a szót. Mi delfinrabszolga-tartó intézményekről és benne delfinrabszolgákról beszélünk. Egyébiránt olyan vállalkozások elnevezése, melyek a családjuktól és a vadonból elrabolt tengeri emlősök ostoba mutatványaiból szerzi profitját. Többségük a relatíve legolcsóbban beszerezhető Palackorrú delfineket vásárolja tartályaiba, de például a $laveWorld (SeaWorld) a Kardszárnyú rabjairól ismert.
Lehet tudni, hogy körülbelül mennyi delfinárium van összesen, és nagyságrendileg hány állatot tartanak bennük?
Jelenleg a világon 63 országban, kb. 210 akvárium / delfinárium / tematikus park tartályaiban, nagyságrendileg 3.000 delfin vegetál. Vannak országok, mint például Horvátország, Ciprus, Magyarország(!), Szlovénia, Svájc, Chile, Costa Rica és India, ahol a törvények nem teszik lehetővé efféle intézmény nyitását.
Egykor Nagy Britanniában több delfinárium működött, de a 90-es évek elején a felvilágosult angol közvélemény úgy döntött, hogy bojkottálják azokat. Így a delfineket használó vállalkozások csődbe mentek, felszámolták önmagukat. Új nyitását pedig értelemszerűen egyetlen befektető sem kockáztat azóta.
Létezik egy folyamatosan frissülő dokumentum, mely a mi - anti-captivity aktivisták – erőfeszítéseit dicséri, a „Bezárt és soha meg nem nyitott delfináriumok” listája. http://savejapandolphins.org/blog/post/captive-facilities-closed
A delfináriumoknak van e szerepe egyes tengeri emlősök fajfenntartó programjában?
Cáfolhatatlanul tudom kijelenteni, hogy nincs! Ugyanis ezek az intézmények nem a kritikusan veszélyeztetett fajokra, mint például a Maui delfinekre vagy a Kaliforniai disznódelfinekre vonatkozóan dolgoztak ki és végeznek speciális fajmegőrző programot, hanem Belugákat, Palackorrú és Kardszárnyú delfineket szaporítanak felelőtlenül. A legtöbb, delfináriumban létrehozott áldozat súlyosan beltenyésztett, idegrendszeri és szervi deformitásokkal születnek, gyakori a születés utáni hetekben történő elhalálozás, ezért például az intézmények nem is jelentik be azonnal az újszülötteket a médiában, csak amikor már feltételezhető, hogy túljutottak a kritikus heteken.
Milyen módokon szállítják az állatokat a delfináriumokba?
A tartályokban vegetáló delfinek 90%-a a hírhedt taijii (Japán) beűzéses delfinmészárlásból származik. A szerencsétlen áldozatokra hevedert raknak, és azzal együtt egy szűk, úgynevezett koporsóba helyezik, amit kamionra raknak és elszállítják a repülőgéphez, amivel végül, akár 20 órás utazás után megérkezik a világ bármely pontjára, onnan ismét kamionra rakják, és irány a végső állomás, ahonnan a rab már csak holtan kerül ki.
Delfinek szállítása két fogva tartó intézmény között
Mit kell tudni a taidzsii beűzéses delfinvadászatról?
Minden év szeptember 1 és március közepe között, a taidzsii delfingyilkosok kihajóznak, hogy a közeli vizekben vonuló delfincsaládokból zsákmányoljanak. Beterelik a rémült teremtéseket a sekély öbölbe, ahol először az idomárok kiválasztják a delfinrabszolgatartó-intézmények használatára alkalmas egyedeket. A család többi tagjára horrorisztikus kivégzés vár: könyörtelenül fémrudat szúrnak a gerincükbe, a szerencsétlen áldozat nem hal meg azonnal, hanem lassan, órákon át tartó fájdalmas agonizálással, saját vérében fullad meg, gyakorlatilag még agonizálnak, amikor testüket a mészárszékre húzzák. A világ egyetlen vágóhídján sem engedélyezett hasonló mészárlási módszer!
A taidzsii beűzéses delfinvadászat szolgálja ki a világ delfinrabszolgatartó-intézményeinek igényeit. Amíg a delfinrabszolgatartó-iparág létezik, addig a taidzsii delfinmészárlás is folytatódni fog. Mindkét iparág a XXI. század szégyene, melyre a társadalomnak nincs szüksége.
Egyszerű és tagadhatatlan összefüggés, melyet a delfingyilkosok minden alkalommal hangsúlyoznak, áthárítva a felelősséget arra az iparágra, amely a legtöbbet profitál a cetek kínzásából!
Mindegyik fellépő állat fogságban született vagy akad olyan eset, amikor vadon élő példányokat fognak be és visznek el mutatványosnak? Ha igen, akkor mi jellemzi a vadon befogott állatok lelkiállapotát és egészségét?
Elenyésző a fogságban született és a felnőtt kort megérő delfinek aránya. A taidzsii horror-öbölből kikerülő áldozatok a szemük láttára meggyilkolt családtagjaikat gyászolják. Ami csakúgy - mint az embereknél, depressziós, apátiás állapotot jelent! A mozgás és vadászat lehetőségének hiánya tovább gyengíti őket; a természetes igényükkel ellentétes, döglött hallal való táplálás nem biztosítja a szükséges tápanyagokat. Az intézmények tapasztalataikon alapuló gyakorlata szerint az állatokat az első naptól kezdve antibiotikumokkal, gombaölő, nyugtató és egyéb gyógyszerkoktélokkal tömik.
A "trénerek" perverziója... Ez nem játék, nem mutatvány, hanem a delfin megerőszakolása!
Orka tejcsapolása.
Perverzió a köbön....
A delfináriumokban milyen tartási körülmények vannak? Van-e valamilyen nemzetközi szabályozás arra vonatkozóan, hogy egyes fajokat mekkora és milyen mély medencében kell tartani, vagy mivel kell etetni?
A tartályok méreteire vonatkozóan léteznek szabályozások, különösen a Kardszárnyú delfinek tartályaira, az USA-ban. Ironikus módon ezt onnan tudjuk, hogy a Miami Seaquarium „Lolita” tartályának méretével megszegte a jogszabályt, és bár a hatóságok évtizedek óta tudnak erről, nem kötelezték sem „Lolita” szabadon engedésére, sem nagyobb tartály biztosítására az intézményt!
A táplálékot illetően kétlem, hogy lenne bármiféle valós standard. Az intézmények azt állítják magukról, hogy „luxuséttermi minőségű” hallal etetik az állatokat. A fagyasztott hallal megrakott vödrök mégis másról árulkodnak. A vadonélő delfinek táplálkozása nem egyetlen halfajon alapul, hanem a tengerek és óceánok változatos, mindennap megújuló friss palettáját fogyasztják!
Van-e olyan tengeri emlős, aki szélsőségesen apró medencében vegetál?
A legismertebbek a már említett „Lolita”, 44 éve rabja a Miami Seaquarium apró - az USA standardjának nem megfelelő, továbbá semmiféle árnyékolástechnikával nem rendelkező - tartályának, a napsütötte Floridában.
Lolita "otthona" az utóbbi 43 évben
A világ ténylegesen legkisebb, Kardszárnyú rabok számára épített tartályában - az argentínai Mundo Marino-ban - vegetál „Kshamenk”, az egyre agresszívabb, magányos Kardszárnyú rabszolga, a $laveWorld (SeaWorld) aktuális tenyészcsődöre.
Egy nem tengerparti delfinárium honnan tud megfelelő minőségű tengervízhez jutni a tengeri emlős rabjaik számára? Vannak ebből adódóan problémák?
Nincs olyan intézmény, ahol ne lenne gond a vízminőséggel! Ennek alapvető oka, hogy vegyszerekkel és mechanikus víztisztító berendezésekkel próbálják elejét venni a különböző baktériumok, algák elszaporodásának, így gyakorlatilag sterilizálják a tengervizet, kiirtva belőle a hasznos organizmusokat is. A vegyszeres víz-tisztítás tovább gyengíti az állatok immunrendszerét, akik így sokkal fogékonyabbak a fertőzésekre.
Ismert a delfinek, kisméretű cetek és fókák betanítási módszere? Könnyen tanulnak? Szeretik a mutatványokat csinálni ezek a játékos élőlények?
Az intézmények azt állítják, pozitív megerősítés módszerével idomítanak, de valójában a táplálékmegvonás a leghatékonyabb motivációs eszközük. Korábban pedig előszeretettel alkalmazták a kollektív büntetés elvét, például „Tilikum” esetében, aki idomítatlan ifjúként került be két idomított nőstény mellé a $laveLand (SeaLand) tartályába. Ahányszor ő elrontott egy mutatványt, annyiszor büntették meg mindhármukat. A két nőstény pontosan tudta, ki miatt büntetik őket, így ők azt minden alkalommal harapásokkal torolták meg „Tilikum”-on.
Milyen az állatok egészségi állapota a delfináriumokban?
A tartályokban vegetáló állatok szinte kivétel nélkül és folyamatosan krónikusan betegek! Néhány jellemző példa: az állandó stressz, zajártalom miatt idegrendszeri károsodások; az alkalmatlan táplálék miatt, valamint a temérdek antibiotikum, nyugtató és más gyógyszerek miatti gyomor –és bélproblémák; a betontartály kiálló elemeinek rágása miatt a letört és lekopott fogazat, amely további gyomor- és bélproblémákat okoz. Fajok között is terjedő herpesz- és pox vírus. A tűző napnak kitett tartályokban hólyagosra égett bőr.
A Nakai nevű orka nyílt sebe, ami egyértelműen a SeaWorld medencéjében keletkezett.
Himlőben szenvedő palackorrú. Ezt a betegséget csak fogságban kapják el.
Ki tudják élni a vadászösztönüket a delfinek a delfináriumokban?
Nincs rá esélyük, hiszen kizárólag antibiotikumokkal dúsított döglött hallal táplálják őket, élő táplálékot - a fertőzésveszély miatt – nem adnak nekik. A fogságban vegetáló delfinek körében egyre markánsabban fejlődik azonban egy másfajta „vadászösztön”, ez pedig a bezártságból, mesterséges körülményekből adó, frusztrált agresszivitás rabtársak és idomárok ellen egyaránt.
Ismert valamilyen haláleset, ami rabságban tartott delfinhez kapcsolható?
Napjaink leghíresebb Kardszárnyú rabszolgája „Tilikum” hivatalosan 3 ember halálát okozta: 1991. 02. 20-án Keltie Byrne, a 20 éves részidős idomár, 1999. 07. 06-án a 27 éves Daniel P. Dukes, majd 2010. 02. 24-én a 40 éves vezető idomár Dawn Brancheau lelte halálát a fogai között. Nem hivatalosan „Tilikum” feltehetően az intézmény 3 hímivarsejt-szüretelő munkásának eltűnéséért is felelős, de erre vonatkozóan a riporterek nem kapnak egyenes válaszokat.
Pontosan 3 hónappal Dawn Brancheau halála előtt, 2009. karácsony estéjén, a tenerifei Loro Parque-ban „Keto” megtámadta Alexis Martinez-t, a park legtapasztaltabb idomárját, aki belehalt sérüléseibe.
Korábban csak azokat a támadásokat dokumentálták, melyek mutatványok közben, a közönség szeme láttára történtek, azonban miután egyre több egykori idomár csatlakozik az anti-captivity mozgalomhoz, számos elhallgatott, nem halálos incidens is a tudomásunkra jutott. Termetüknél és erejüknél fogva a Kardszárnyúak támadásai a legveszélyesebbek, de egy 4-500 kg-os frusztrált Palackorrú rab is könnyedén kórházba juttathat bárkit!
Körülbelül hány évig élnek a delfinek szabadon és meddig rabságban?
A vadonélő delfinek átlagéletkora 45 év, de gyakran megérik a 60-80 éves kor is, és örömmel hivatkozunk a híres 103 éves matriarchiára, Granny-ra, aki kiváló egészségnek örvend és 1 hét leforgása alatt 800 tengeri mérföldet tett meg családjával. Ezen tények alapján különösen tragikus, hogy a fogságban, az úgynevezett állandó állatorvosi felügyelet és luxuséttermi koszt mellett az áldozatok többsége nem éri meg a 10 éves kort, a 40 éves kor már ünnepelt szenzációnak számít.
Létezik olyan eset, amikor azért folyt egy per, hogy szabadon befogott tengeri emlőst engedjenek vissza az óceánban? Ha igen, akkor mit kell róla tudni, hol lehet utána olvasni?
Az anti-captivity aktivisták minden fogságban vegetáló cet nyugdíjazását és rehabilitációját, majd az arra alkalmasak szabadon engedését követelik! Ez nem egy hangzatos elméleti terv, hanem egy hosszú, de eredményes folyamat, mely Richard O’Barry teamjének módszerére épül, akik számos delfinrabszolgát készítettek fel sikerrel az önálló életre. Azok számára, akiknek egészségügyi állapota nem teszi lehetővé a szabadulást, zárt tengeröblökben kialakított rezervátumot kell létrehozni, ahol biztosítják számukra a táplálékot és állatorvosi felügyeletet, de soha többé nem kényszerítik mutatványokra őket!
Két egyéni sorsot mégis kiemelnék, az egyik a „Lolita” rehabilitációjáért és szabadon engedéséért évek óta folytatott jogi küzdelem. „Lolita” sorsáról dokumentumfilm készült, mely az interjú végén található linken keresztül megtekinthető. A Kardszárnyú delfinkutatók ismerik „Lolita” édesanyját, a 80-85 évesre becsült Ocean Sun-t és családját, neki tehát lenne hova visszatérnie, még így 44 év után is. (Free Lolita Facebook oldal)
Lolita családjától való elrablása
A másik „Morgan”, akit 2010-ben 2-3 évesen fogtak be a holland partoknál és elszállították a hírhedt harderwijki delfináriumba, a hivatalos tájékoztatás szerint rehabilitációra, hogy hamarosan visszaengedjék a vadonba, családjához. Azonban az intézmény meglátta benne az aranytojást tojó tyúkot, az új genetikai vérvonalat, és inkább kikölcsönözték a tenerifei Loro Parque számára, ahol fiatal korára való tekintettel hormonkezelésekkel igyekeznek sürgetni ivarérettségét, hogy rabtársa, az Alexis Martinez életét kioltó „Keto” minél előbb megtermékenyítse, és létrejöjjön egy új Kardszárnyú rabszolga. A „Morgan” szabadságáért folytatott küzdelmet dr. Ingrid Visser képviseli a bíróságon. (Free Morgan Facebook oldal)
Van –e kockázata a kicsúszásos fotózás és az „együttúszás delfinnel” programnak?
A delfináriumi együttúszásos program a lehető legveszélyesebb a látogatókra nézve, a szerencsétlen frusztrált állatok gyakran okoznak zúzódásos és/vagy csonttöréses baleseteket, ezen kívül vannak fajok között terjedő betegségek, mint például a pox-vírus, aminek humán megfelelője az övsömör, felelős szülők nem teszik ki gyermekeiket ilyen indokolatlan kockázatnak.
A közeli fotózásért idomított kicsúszásnál talán nincs is veszélyesebb mutatvány a delfinek egészségére nézve! Olyankor ugyanis teljes testsúlyuk ránehezedik belső szerveikre, súlyosan károsítva azokat.
Magyarországról hogyan tudjuk támogatni és segíteni a delfinek védelmét, szabadságát?
Büszkék lehetünk, amiért Magyarországon törvény védelmezi a delfineket: sem delfináriumot nem lehet építeni, de még csak át sem lehet szállítani ceteket országunkon! (1998. évi XVIII. törvény 40§ (4)) Azzal tehetjük a maximumot a delfinek szabadságáért, ha soha nem látogatunk delfinrabszolgatartó-intézményekbe!
Van olyan film, ami egy delfinárium hátterét mutatja be? Ha van, akkor mi a címe, miről szól és hol lehet megtekinteni?
Alapművek a témában:
A „The Cove” (Az öböl – magyar nyelven is megtekinthető) https://www.youtube.com/watch?v=hh85AwJCoNM dokumentumfilm a taidzsii beűzéses delfinmészárlás és a delfinrabszolgatartó-intézmények kapcsolatáról, az elkövetkező 6 hónap során különösen aktuális!
A „BLACKFISH” dokumentumfilm, mely „Tilikum” sorsán keresztül, rendkívül közérthetően leplezi le mindazt, amit a $laveWorld soha nem akart volna a nyilvánosság elé tárni (az HBO rendszeresen műsorára tűzi magyar nyelven).
Az „A Fall From Freedom” a delfinrabszolgatartó-iparág működéséről (magyar feliratozással a teljes film – részletekben megtekinthető a https://www.youtube.com/results?search_query=freedolph csatornán).
A „Lolita Slave To Entertainment” az 1970-ben a családjától elrabolt „Lolita” nyomorúságos magányát tárja fel https://www.youtube.com/watch?v=LaPmkL4kN48
A delfin rabszolgatartó intézményeket a japán Taidzsi városa látja el utánpótlással. Egy palackorrú delfin ára 150. 000 dollárnál kezdődik így. A fogságba került delfinek végig hallgatják és nézik családtagjaik, szeretteik lemészárlását. A 6 hónapos ámokfutás szeptember 1-én kezdődik. A kvótát már meghatározták, így törekedni fognak az előírt számok teljesítésére...
A mészárlások és delfináriumok ellen 2014. augusztus 30-án 15 órai kezdettel kezdődik a budapesti demonstráció a Japán Nagykövetség ellőtt. Az esemény Facebook linkje ide kattintva érhető el.