Idén novemberben tartották meg állatvédők nemzetközi szinten az első szőrmementes pénteket (Worldwide Fur Free Friday), amiről a beszámoló posztom itt olvasható. Mivel abban az írásomban csak érintőlegesen foglalkoztam magával a szőrmeiparral, ezért most szeretném bővebben kifejteni, illetve felnyitni az emberek szemét. Ha szőrméről beszélünk, akkor olyan kihasznált és megölt élőlényekről van szó, akiket akaratuk ellenére tartottak fogva, és borzasztó módon öltek meg azért, hogy egy darabkájuk ott fityeghessen az emberek ruháin és kiegészítőin.
Ha szőrméről beszélünk, akkor nem csak a méregdrága bundákra kell gondolnunk, hanem a kabátok kapucniszegélyén, sálak, kesztyűk, sapkák szélén, csizmák oldalára felvarrt tetemdarabokra is. Emellett megjelenik a szőrme egyéb kiegészítőkön is, mint fülbevaló, hajgumi vagy gyűrű is. Annyira mindennaposakká váltak, hogy az emberek teljesen közömbösek azok iránt, akikből készült. Nem tudom, hogy tudatlanságból vagy közönyből nem akarják magukban tudatosítani, hogy egy megkínzott és megölt élőlény testrészét hordják.
Mielőtt bárki nekem támadna, hogy vizet prédikálok, amikor bort iszom elmondanám, hogy 14 éves korom óta nem hordok semmilyen bőrből készült terméket, soha nem volt bőrkabátom és nem ülök le bőrből készült ülőgarnitúrára sem. Szőrmét soha életemben nem hordtam. Ha más élőlény szőre van rajtam, akkor az a ruhámra tapadt kutya vagy macskaszőr, amit az állataink elhullajtottak.
A téma nagysága és összetettsége miatt valószínűleg nem fogok tudni minden részletre kitérni és minden részt érinteni, de törekszem a minél pontosabb információk leírására. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a mai 21. századi életvitel szempontjából teljesen feleslegesek és nélkülözhetőek az állatokból készült ruhanemük és kiegészítők. A modern textilipar már könnyedén állít elő hőtartó, vízlepergető és divatos kabátokat, amik elkészítéséhez egyáltalán nem kell senkit se megölni. A kiegészítők szélein díszként fityegő szőrmék pedig szintén feleslegesek, senki élete nem kerül veszélybe, ha mellőzzük őket.
Szőrméhez kétféleképpen "jutnak" az emberek. Csapdázással vagy szőrmefarmon való szaporítással. A farmokon raboskodó állatoknál nagyon gyakori jelenség, hogy abban a pici ketrecben, amiben tartják őket, körbe-körbe forognak, rángatják a rácsokat. Itt a leellett anyaállatok megölik a kicsinyeiket, mások kannibalizmust vagy öncsonkítást követnek el. A csapdával befogott egyedek haláltusája gyakran napokig is elhúzódik, és mivel sérül a bundájuk, jóval több állat halála szükséges egy-egy bunda elkészítéséhez. Évente megközelítőleg világszerte mintegy 10 millió vadállatot ejtenek el és ölnek meg a bundájukért csapdázással. (1)
Becslések szerint a szőrmeipar áldozatainak 85%-a származik szőrmefarmokról, ahol évente mintegy 50 millió állatot ölnek meg a bundájáért. Ha ebbe belevesszük a nyulakat is, akkor ez a szám akár az egymilliárd fölé is emelkedhet (csak Franciaországban 70 millió egyed felett van szőrméért megölt nyulak száma). A rókákat és a nyérceket kb. 90 éve ítélte az emberiség fogságra. Emellett gyakori áldozatai még a szőrmeiparnak a mosómedvék, coyote-ok, észak-amerikai hiúzok, hiúzok, farkasok, csincsillák és fókák is, nem beszélve a domesztikált kutyákról és macskákról (2 , 3)
Eredeti angol nyelvű kép innen. X tengely kereskedelmi év, Y tengely milliárd $.
Nemzetközi szőrmeipar
Elég tág ez a fogalom, így én elsődlegesen most a kanadai, kínai és észak-amerikai szőrmiparra fogok koncentrálni.
A kanadai szőrmeipar ténykedéséből a fókamészárlásokat emelném ki, amit minden évben rendszeresen engedélyez a kanadai kormány. Mellékesen megjegyezném, hogy a Wikipédia szerint jelenleg hat országban végeznek fókamészárlásokat: Kanada, Izland, Grönland, Norvégia, Oroszország és Namíbia. (4)
A fókamészárlások a The Canadian Department of Fisheries and Oceans (DFO) azaz a Kanadai Halászati és Óceáni Minisztérium hatáskörébe tartoznak, ahol úgy fogalmaznak a fókákról, mint értékes természeti források, amiknek a begyűjtése anyagilag támogat számos vidéki közösséget az atlantikus Kanadában, Quebec-ben és északon. Szerintük hagyományos tradícióról van szó és a kanadai fókagyűjtés munkával látja el a tengerparti családokat, akiknek bevételi forrást jelentek a fókák. (5) A honlapjukon nagyon "szépen" meg van fogalmazva, hogy miért is hasznos a fókák leölése és a minisztérium szerint humánusan oltják ki az állatok életét.
Kép innen.
Összesen hat fókafajtára terjed ki a vadászat, mégpedig a grönlandi, hólyagos, kúpos, gyűrűs, szakállas és borjú fókákra. A vadászati idény november 15-.én kezdődik és egészen június 14.-ig tart. Ezt az időszakot a Marine Mammal Regulations (MMR) vagyis a Tengeri Emlős Rendelet határozta meg, amit természetesen a DFO fogalmazott meg és adott ki. A fő vadászati idény azonban március vége és május közepe közti időszakra koncentrálódik. A vadászati "etikettben" megfogalmazottak szerint csak olyan fókabébiket lehet megölni, akik már túl vannak az első vedlésükön és már elmúltak 25 naposak. A legértékesebb bundája a grönlandi fókakölyköknek van, akiknek a legjobb minőségű szőrük felel meg legjobban a piaci elvárásoknak.
A maximális vadászati kvóta, azaz "total allowable catch (TAC)" határozza meg, hogy egy idényben hány állat életét lehet kioltani. Ez a szám a grönlandi fókák esetében 2012-ben 400.000 példány volt. (2011-ben szintén 400.000, 2010-ben 330.000, míg 2009-ben 280.000) A hólyagos fókák esetében 2012-ben 8200 példány volt a kvóta, ami 2007 óta nem változott. A kúpos fókák vadászati kvótája 2012-ben 60.000 példány volt, míg 2009-2010-ben 50.000, 2007-2008-ban pedig 12.000.
A DFO szerint 2012-ben összesen 10.000 kereskedelmi célból kiadott vadászati engedélyt állítottak ki, de ebből megközelítőleg összesen csak 442 kérvényező volt aktív. Az egyéni fókavadászati engedélyből szintén 2012-ben pedig 2570 példányt állítottak ki. Ez a típusú engedély összesen 6 fóka leölését engedélyezi személyes felhasználásra... Természetesen meg van határozva, hogy milyen nemű eszközök használhatóak az állatok életének kioltására. Ezek pedig a következők: vadászpuska, bunkósbot és a hakapik, ami leginkább egy kis méretű csákányhoz hasonlít. (6)
2008-ban a Fauna Egyesület szervezésében nekem is lehetőségem volt, hogy csatlakozzak ahhoz a közel 1500 európai állatvédőhöz, akik a fókákból készült termékek Európai Unióba való importálásának és kereskedelmének betiltása mellett léptek fel. Az Európai Parlament épülete előtti téren voltunk és több európai parlamenti képviselő is csatlakozott a demonstrációhoz, illetve szólalt fel. Életem egyik legemlékezetesebb és legszívfájdítóbb órái voltak.
Az Európai Parlament 2009. tavaszán határozott minden fóka-alapú termék EU-ba való importjának tilalmáról. (7 , 8) Az Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendeletében három kivétel szerepel, amikor be lehet hozni az EU területére a fóka-alapú terméket: 1) ha tradicionális vadászat volt inuit vagy egyéb őslakos által; 2) ha az utazó személyes használatára kellett a termék és 3) non-profit alapú tengeri erőforrások fenntartható vezetése volt a vadászat célja. (9)
A 2008-as brüsszeli demonstráció összefoglaló kisfilmje.
Szerintem nem árulok el nagy titkot, ha leírom, hogy Kína az egyik legnagyobb szőrmeexportőr: a globális szőrmekereskedelem 80%-a százaléka köthető az országhoz. Kína "kínálatában" szerepel kutya, macska, róka, nyérc és nyúl szőrme is. Az állatokat szűk, fedetlen ketrecekben tartják, egyáltalán nem védve az esőtől, fagytól vagy a napsütéstől. Gyakori, hogy családi vállalkozások állítják elő a kutya és macskaszőrmét, és akár 6-7 éves gyerekek is részt vesznek az állatok leölésében.
A rókákat és mosómedvéket kisméretű, sorban futó fémhálós ketrecekben tartják. Ezek 90 cm hosszúak, 70 cm szélesek és 60cm magasak, miközben általában két állatot tartanak egy ketrecben. Ezen a szégyentelenül kisméretű helyen az állatok egyáltalán nem tudnak ösztöneiknek megfelelően viselkedni, és megőrülnek. Rángatják a fejüket, kitépik a szőrüket, szopják a farkukat, és körbe-körbe köröznek a ketrecekben. (10)
Kép innen.
Mivel Kínában egyáltalán nem létezik olyan, hogy állatvédelmi törvény, lényegében bármilyen módon megölhetik az állatokat. Például a kutyák leölésénél szokás, hogy kikötik az állatot, elvágják a lábain az ereket és hagyják, hogy az állat hosszú pereceken át vérezzen és szenvedjen. A nyesteknél gyakori kivégzés az elgázosítás. Ezt legolcsóbban úgy tudják kivitelezni, hogy egy zárt dobozba teszik az állatokat és bevezetnek a dobozba egy csövet, ami rá van kötve egy autó kipufogócsövére, és egyszerűen csak járatják az autó motorját és hagyják, hogy az állatok szintén hosszú perceken át fulladozva haljanak meg. A mosómedvéknél illetve a rókáknál az elektrosokkot alkalmazzák. Az állat szájába és végbelébe elektródát vezetnek, és áramütésnek teszik ki, amitől az állat elveszti az eszméletét, de életben marad. Ez azonban nem nagyon zavarja a kínzást végző embereket, és gyakran a még élő állatokat kezdik el nyúzni. Gyakori eset, hogy nyúzás közben az állatok magukhoz térnek, és a lenyúzásuk után kimúlásukig még jó ideig agonizálnak.
A kínai szőrme legnagyobb felvevőpiaca sajnálatos módon az Európai Unió. (11)
Az USA-ban szintén "virágzik" a véres ipar, ahol 2009-ben 300, (12) míg 2011-ben 268 (13) szőrmefarm működött hivatalosan. Az amerikai kontinens is vezető a nyesttenyésztésben, az 5. legnagyobb tenyésztő és gyilkoló, ugyanis évente 3 millió nyestet ölnek meg. (14) A nyestek mellett rókákat is tartanak az észak-amerikai szőrmefarmokon.
A szőrmefarmokon leggyakrabban előforduló faj a nyest, majd pedig a róka. A nyestfarmok 58%-a Európában, 10%-a Észak-Amerikában, a többi pedig szétszórva a világ többi országában (Kína, Argentína, Oroszország) található. Az anyaállatokat általában egyszer elletik egy évben, akik 3-4 kölyköt hoznak a világra, majd a kölyköket kb. 6 hónapos korukban leölik. (15) Készítenek belőlük egész bundát, de gyakori szereplői a nyestek a kabátok gallérjainak, szőrme sálaknak, kesztyűknek, szőrméből készült plédeknek, műszempilláknak, funkció nélküli fityegő figuráknak és smink ecsetek szőrméinek. (Érdekesség képen írjuk be a google-be, hogy mink products és ha nem is értünk angolul akkor is látni fogjuk, hogy hány mindennapokban használt tárgy készítéséhez használják fel ezeket a kis négylábúakat. Természetesen ezek a termékek könnyen kiválthatóak olyan termékekkel, amiknek az előállításához nem tapad vér.)
A világ nyest prém termelése 2005-2010 között. Kép innen.
A cikk folytatása itt található, amiben az európai és a magyarországi szőrmeipart tárgyalom.