Sokszor éri az a vád mind a vegetáriánusokat, mind a vegánokat, hogy ők sokkal több zöldséget-gyümölcsöt esznek emiatt sokkal jobban szipolyozzák a föld energiakészletét. Ki kell azonban ábrándítanom a vádlókat, ugyanis egy vegetáriánus de főleg vegán embernek sokkalta kisebb az ökológiai lábnyoma, mint egy vegyes táplálkozásúnak. De tisztázzunk előbb pár fogalmat. Vegetáriánus az az ember, aki húst nem — tehát csirkét és halat se — eszik de fogyaszt tejet, tejterméket, tojást és mézet. Vegán az, aki semmilyen állati eredetű terméket nem fogyaszt tehát tisztán növényi étrenden él. Az ökológiai lábnyom már egy kicsit hosszabb kifejtést igényel. Tehát az ökológiai lábnyom egy olyan mutató, ami megmutatja mekkora helyet foglalunk el a földön. "Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását egy hektárban kifejezett mutatószámmal, az ökológiai lábnyommal lehet leírni. A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia, stb.). Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom 2,2 hektár." (1)

Kép innen. Üvegházhatású gázkibocsátás a különböző táplálkozások esetében fő/év autó kilométerben kifejezve

1. kép vegán életmód;2.kép vegetáriánus életmód; 3.kép vegyes táplálkozás

organic - bio; conventional - hagyományos

Most, hogy már tisztában vagyunk a fogalmakkal jöhet a "vádak" tisztázása, tehát hogy egy vegán miatt sokkal több zöldséget kell termelni tehát jobban fogyasztja a készleteket. Az igaz, hogy egy tisztán növényi étrenden élő ember tisztességes mennyiséget eszik. Azonban ez a mennyiség a hét minden napjára levetítve állandó mennyiséget jelent, tehát megközelítőleg mindig ugyanannyi élelmet fogyaszt el mert figyel arra, hogy bevigye a szervezetébe a megfelelő mennyiségű tápanyagot. Az étrendjük magas rost tartalmú és telítő ételeket tartalmaz, ezáltal kisebb mennyiséget szükséges enniük és kevesebbszer. Egy jól összerakott étrend mellett szinte sosincs éhség érzet. Illetve mivel nincs leterhelve a gyomruk — magyarán nem rohad benne  24-48 órán keresztül egy étel sem, ahogy a hús esetében — így gyorsabb az emésztésük, jobb az anyagcseréjük, nem veszi el az energiájuk nagy részét az emésztés.

1 adag marhahús előállításához több, mint 1200 gallon víz kell; 1 adag csirkehús előállításához több, mint 330 gallon víz kell, 1 komplett vegán étel elkészítéséhez 98 gallon víz kell. (1 gallon 3,785 liter)

Na de térjünk vissza a témánkhoz, vagyis ahhoz, hogy mi köze van az ökológiai lábnyomnak a vegánokhoz és pontosan miért is kímélőbb a környezetünkre nézve a vegán életmód. Először nézzük át, hogy mennyi minden szükséges ahhoz, hogy hús kerüljön az asztalra. Minden a növények, jelen esetben a takarmánynövények megtermelésével kezdődik. Ez a bolygónk esetében 38%-nyi terület, ami alkalmas mezőgazdaságra. Ennek a területnek mintegy 69%-át legelőnek, 28%-át takarmánynövények termesztésére használjuk, a maradék 3%-ra maradnak a gyümölcsösök, diófélék, stb. termesztése. (FAOSTAT) Lényegében majdnem az egész használható termőterületet a haszonállatok élelmezésére szenteljük, illetve írtjuk az (ős)erdős területeket és hagyjuk szikesedni a felhagyott termőföldeket. De haladjunk is tovább. A növényeket öntözni is kell, hogy életben maradjanak és teremjenek. Ehhez a rendelkezésünkre álló vízkészlet mintegy 70%-át használjuk el. (Hertwich, van der Voet et al. 2010.) Ez tényleg még a hülyének is megéri. Na de elültettük a növényt, meglocsoltunk akkor jöhet is az aratás. Ehhez a művelethez ugyebár emberre, mezőgazdasági gépekre — azok nyersanyagának kitermelésére, gyártására, szállítására — és üzemanyagra — szintén kitermelés, szállítás, munkaerő — van szükség. Majd csomagolják, zsákolják a takarmányt és szállítják. Itt ismét előbukkan a csomagolóanyag nyersanyag előállítása, ahhoz energiatermelés és utána szállítás, illetve üzemanyag.

Kép innen
Haszonállatokból készült termékek előállítása során 40%-kal több üvegházhatású gázt termelnek, mint amennyit a globális szállítás termel.

Ezzel egyidejűleg mesterségesen megtermékenyítik a nőstény haszonállatot, "legyártódnak" az utódok. Közben eljut a feldolgozott és elszállított takarmány az "állatüzemekbe", ahol etetik az állatokat, áramot használnak, adagolják a napi antibiotikumot — itt megjelenik a gyógyszeripar is a képben —, hogy egyáltalán életben tudjanak maradni szerencsétlen állatok (8.pont) és természetesen ürítenek, aminek hatására szinte felhasználhatatlanul sok trágya képződik (5.pont). Amikor eljön a leölés ideje akkor szállítóautókra terelik az állatokat és elviszik a vágóhídra. Itt szintén megjelenik az üzemanyag fogyasztás, illetve a vágóhídon az energia, vagyis áram és víz használata. Az állattetemek hűtőházakba kerülnek (fogy az áram), majd a feldolgozás helyszínére szállítják őket (ismét fogy a benzin). A feldolgozó üzemben a gépek előállítása és nyersanyaga szintén energiát emésztett fel és szintén energiát használnak el (áram, víz, hűtés, ha kell hőkezeléshez hőtermelés) a feldolgozáshoz is. De itt megjelenik a csomagolóanyag is, amihez szintén kellett nyersanyag, gyártás és szállítás. Ezután a kész hústerméket elszállítják (emlékezzünk, már megint fogy az üzemanyag) a boltokba — nagykereskedés, majd kiskereskedés — ahol végre eljut a fogyasztóhoz, aki szintén haza furikázza a terméket (fogy a benzin), amit kibont, a csomagolóanyagot dobja a szemétbe és elfogyasztja a húsárut, ami végül a csatornában köt ki.

Ez a brazil őserdő. 2012-ben és 1989-ben. Ez öko terrorizmus.

A tejtermékek esetében is hasonló folyamat játszódik le. Termelés, szállítás, feldolgozás viszont ott "melléktermékként" ott vannak a borjak, akik ha bikának születnek akkor likvidálják őket és mennek pl. kutyakajának vagy tartják őket még 1-2 hónapig — az anyjuktól elválasztva, vashiányos tápot kapva nulla mozgástérrel — és azután küldik a vágóhídra. A tojásipar hasonló csak ott a kis kakasokat élve bedarálják vagy zsákba kötik és egymást agyonnyomva megfulladnak. (További tájékozódásra ajánlom Bonifert Anna: Állatvédők könyve, 2013.)

Azt is meg kell említeni, hogy azok az antibiotikumok és hormonok, amiket az állatok kapnak a trágyával a termőföldbe, majd a növényekbe, illetve a húst megéve az emberi szervezetbe kerülnek. Ha megnézzük a fentebb írt kis monológot akkor láthatjuk, hogy mennyi energia veszik el ha húst/tejterméket/tojást fogyasztunk míg ha tisztán növényi étrenden élünk akkor jó sok kör megspórolható. Főleg, ha termelői piacon vásárolunk vagy magyar termesztésű zöldséget, gyümölcsöt veszünk.

Illetve vegánként egészségtudatosabban él az ember. Nem vásárol és eszik meg félkész, feldolgozott műanyag ételeket, nem visz be üres kalóriát és ha chipset kíván, akkor az esetek többségében még azt is maga készíti el. (Természetesen esetenként előfordulhat "bűnözés" és egy vegán ember is enged a bolti chips csábításának.)

Kép innen

Szerinted lehetsz húsevőként környezetvédő? Gondold újra! Ha megakarod óvni a bolygót légy vegán!

A cikk megírásához köszönöm Bonifert Anna segítségét illetve további tájékozódásra  ajánlom a http://www.globalisfelmelegedes.info/ oldalt.

Kövess a közösségi médiában is!

Ha tetszett a cikk, akkor oszd meg ismerőseiddel is!